Miért gondolják a nők, hogy a házasságnak köze van a szerelemhez?

És miért kéne másképp gondolniuk?

Nem a középkorban élünk, mindenki ahhoz megy hozzá, akihez akar. A házasság konvencionális tartalma (együttélés, szex, gyerekek, életfogytigság) kb. azonos azzal, amit egy szerelmen alapuló, mély párkapcsolatban önként látnak az emberek. Ebből kifolyólag az emberek többségénél egybeesik a kettő: azzal házasodnak össze, akit szeretnek. Persze vannak más esetek is, de ez a többség alap hozzáállása.

Mert miért másért házasodna, de nem csak a nő, hanem a férfi is.

Én is szerelemből házasodtam 21 évesen, és nem bántam meg...sőt.

34/F

Én úgy értelmeztem a kérdést, hogy miért gondolják a nők, hogy a szerelemnek feltétele a házasság.

Házasság nélkül is lehet ugyanúgy szeretni valakit.

Nagyon régen elrendezett házasságok voltak.

De most már szerelemből mennek hozzá egymáshoz az emberek, mert ha nem lenne semmi válás lenne, szóval a kérdésednek nagyon sok értelme nincs...

Én szerelemből megyek férjhez, a párom szerelemből vesz el.

Nyilván, ha nem így lenne, akkor nem lennénk együtt még egy percet sem.

A férfi aki szerelmes belém, de nem kéri meg a kezem, nem tudja hogy igazán akar-e engem.

Vagy csak gyáva és fél a jövőtől.

A lényeg, hogy nem örökre szeret, csak ebben a pillanatban. Ez is lehet jó.

Csak kevés egy olyan nőnek aki magasabb hőfokú szerelemre vágyik. Kevés egy olyan nőnek, aki felnőtt férfira vágyik.

Kevés annak, aki törvényes gyerekekre vágyik.

Kevés annak, aki teljességre vágyik.