Elítéltek ti is egy 30 éves férfit, akit az esküvője előtti napon úgy kell lerángatni a barátnőjéről? Én a legjobb barátja, és a leendő tanúja vagyok.

23:51-es:

hát ööö, nálunk van szerelem, nincs házasság, van 10 együtt eltöltött év, és nincs félrekamatyolás. És úgy látom a baráti körömön, hogy nem vagyok kivétel.

23:54-nek:

Nem sok életismereted lehet. Az úgy szokott végződni, hogy a férj(jelölt) tagad, és a végén a barát lesz nagy ívben kirúgva azzal, hogy irigységből vagy ki tudja milyen okból meg akarta hiúsítani a házasságot.

"10 együtt eltöltött év, és nincs félrekamatyolás"

Ha elkezdeném összeszámolni, hány olyan nőtől hallottam már ilyesféle kijelentést, akinek a férje röptében a legyet is...

Nem mondom, hogy nincsenek hűséges emberek, meg tényleg félrelépésmentes házasságok, de nem ezek vannak többségben. Csak hát csukott szemmel élni, meg másokat elítélni, sokkal kényelmesebb és biztonságosabb.

23:57-nek: nos, voltam ilyen helyzetben, de persze te ismeretlenül jobban tudod. Én voltam az a barátnő, akit két héttel az esküvő előtt a vőlegény arra kért, hogy falazzak neki (miután rajtakaptam a nőjével, konkrétan dugtak). Mondtam, hogy egy nagy frászt. Szóltam a menyasszonynak, mindent elmondtam. Lett nagy botrány, engem persze mindenki utált. Túléltem.

Esküvőt megtartották, rá két hónapra sírva hív fel a csaj, hogy kiderült, hogy a férje hónapok óta (tehát még a jegyesség alatt) megcsalja, a másik nő gyereket vár. Mindezt úgy, hogy a feleségének beadta a "még nem akarok gyereket"-dumát. Félév múlva el is voltak már válva, a lány most kiegyensúlyozott kapcsolatban élt, a férfi pedig azóta még egy másik nőnek is csinált gyereket.

A tanulság ebből csak az volt számomra, hogy én a lelkiismeretemnek el tudtam számolni, becstelenségben nem vettem részt. Aztán hogy más mit kezd ezzel a tudással, az már az ő baja. Ha azt feltételezik rólam (barátként), hogy irigységből vagy más okból képes volnék meghiúsítani a házasságukat, akkor bocs, de nem én vagyok az az ember, akit a barátjuknak fognak nevezni.

00:01

ugye nem baj, ha a megcsalást nem tartom jónak? Nem értem, miért kell mindig azzal jönni, hogy könnyebb csukott szemmel élni. Elég nyitott szemmel élek, és pontosan tudom, hogy a párom nem csal meg. És én sem őt. Nálunk ez nem divat.

Jesszus, első dolgom lenne hogy elmondom mi történt, ha már most ilyen akkor mi lesz a házasság után? Semmi értelme, pár hónap és elválnak, az sokkal rosszabb lesz mintha most tudná meg a menyasszony.

Egyáltalán az ilyen pasi minek akar házasodni? Nem neki való, ha csajozni akar akkor csajozzon, ne házasodjon. Szerintem mindkettőjüknek csak jót teszel azzal ha elmondod az igazat a menyasszonynak. Vagy névtelenül írj neki, ha nem akarod hogy megtudják te mondtad el.

Nos, ha nem mondod meg neki, és kiderül később, minthogy minden kiderül előbb-utóbb, akkor még jobban fog utálni, mintha elmondod.

Ha nekem két nappal az esküvőm előtt jönne valaki ezzel, akkor tuti, hogy utálnám érte, mert ugye a rossz hír hozója. De, amint túl lépek az utálom a világot, miért pont én korszakon valószínűleg megköszönném, hogy ha az utolsó percben is, de felnyitotta a szememet, hogy mégis kihez is akarok hozzá menni.

No és, mit tehetnél egy-két nappal előtte? Hát elmondhatod neki. Ugye még az esküvőn is megkérdik, hogy tud-e valaki olyanról, ami miatt nem házasodhatnak össze. Amíg nem ment hozzá nem késő. Utána viszont szemétség, mert hagytad hozzámenni. ;)