Gyerek vagy karrier?

gyerek:) legalabb ketto 30 ev elott:D

peresze azert iskolai hatterrel...

Hát az úgy volt, hogy rohadtul karrierista csaj voltam. Tekertem mint az állat, én voltam az irodában az éldolgozó. Minden továbbképzésen ott voltam, minden plusz munkát bevállaltam. Ünnepek előtt - mikor mindenki rohanna szabadságra - én dolgoztam, hadd menjen, akinek családja van. Mindemellett egyéni vállalkozásba is kezdtem, ami az évek alatt szépen kezdett hozni a konyhára.

Foglalkoztatott egy ideje a gyerek gondolata, de mindig elhessegettem: majd jövőre, majd ha kicseréltem a kocsit, majd ha megvan a nyelvvizsga....

aztán derült égből minimanó meg egy pozitív terhességi teszt (eü. okokból szünetet kellett tartanom a gyógyszerben). Hát nem mondom, sírtam mint a záporeső, de elvetetni nem akartam.

A munkahelyi taposómalomból kiálltam, de az egyéni vállalkozásban elérteket nem hagytam el: céggé fejlesztettem. És a baba mellett jelenleg is irányítgatom, egyengetem a cég útját. Úgyhogy félig-meddig, de baba mellett karrier.

Most, 35 évesen azt mondom: diploma után - már aki anyagilag megengedheti magának - szüljön. Mert később, ha már elért egy szintet, nagyon fáj a szíve otthagyni, és bizony a gyedről visszatérő majdnem megint a ranglétra alján kezdi.

Nálam legalábbis ez lesz sztem, ha visszamegyek majd a munkahelyemre. De nem bánom: manóka mindenért kárpótol, s úgy gondolom, egy-két év és ismét nyerő helyzetben leszek.

En is a gyereket vaszatottam 20 evesen, nem bantam meg! Ma mar egy jo humoru aranyos kis kamasz, ugyanis mar 12 eves, sajnos tesoka nincs de remelem majd csak ossze jon :)

Nem maradtam le semmirol miatta! :))