Esküvőn éreztétek már magatokat rosszul vendégként?

23:27

Ez egy nagyon okos jótanács volt, mert biztos jókedvében jár az ember esküvőkre, nem azért, mert a századik rokon addig nyüstöli (de okvetlenül gyere, számítunk rád, megsértesz, ha nem jössz el). Másik dolog meg, hogy nehogymár két emberről szóljon egy olyan esemény, ahol akár százan is ott vannak, a többiek meg le vannak...

Persze hogy voltam. Esküvők szokásos forgatókönyve:

-Az első helyszín, templomi/polgári esküvő, mindenki meghatott

-A második helyszín, mindenki kevésbé meghatott.

-A lagzi helyszíne, evés, beszélgetés.

Idáig minden rendben is lenne. De ezután kezdődik az úgynevezett buli, amikor elkezdenek lerészegedni, ki jobban, ki kevésbé, többen hülyét csinálnak magukból, vörös fejjel, izzadva-lihegve ugrabugrálnak, a gyerekek nyűgösködnek, túlpörögnek, aztán nyafiznak, és mindig megtalálják azt a néhány embert, aki megőrizte még a méltóságát, hogy "Gyere bulizni, igyá' táncojjá'" Őszintén ki érzi jól magát ilyenkor?

23:29 vagyok...

remélem nem baj, ha maradsz 7es :)

Azért a másik szemszögből sem olyan egyszerű ám a dolog... ott is megy a szöveg, mint nemrég nálunk.

Anyós rágta a fülünket, hogy ezt meg azt meg amazt is el kell ám hívni, mert ÚGY ILLIK. És állandóan az úgy illiken van a hangsúly.

Az én anyám nem jönne el, mert egyrészt rosszban vagyunk, másrészt nem hisz a házasságban, de azért győzzem meg, mert ÚGY ILLIK.

Hívjuk meg a harmadik szomszédot, mert úgy illik.

Mulatós zenének kell lenni, mert a vendégek azt szeretik (na meg a nagy lóf.szt, hadd ne nekünk kelljen már alkalmazkodni, mikor mindketten kiugrunk tőle az ablakon...), ja meg úgy illik.

Mi elkerülnénk az ittas vendégeket, ezért csak korlátozott mennyiségű pia lenne a bulin.

De azt nem lehet, mert úgy illik, hogy mindenki annyit ihasson, amennyit akar.

Így hát mi megelégeltük az egész cécót, és szépen ketten pont úgy fogjuk érezni magunkat ahogy akarjuk, a többiek meg rágjanak kefét otthon.

Akinek viszont muszáj a fél környéket meghívnia mert úgy illik, sajnos csak abban reménykedhet, hogy sikerül a saját ötleteiből annyit belecsempészni a saját napjába, amennyit még tud :)

Sokszor. A kollégám esküvőjén a kaja ehetetlen volt, a pincérek szedett-vedett társaság, folyton eltűntek. A zene is gáz volt, a hangulat lapos, mindenki csak ült és piált.

Sokáig vállalkozás szerűen csináltunk esküvőket, apukám szakács, ő főzött, a család pedig pincérkedett. A vendégek meg úgy beszéltek sokszor velünk, mintha ők lennének az Atyaúristen. Ez főleg egy esküvőn volt nagyon jelen, amíg rá nem borítottam egy nőre, egy kancsó fehérbort. Folyton csettintgetett, füttyögött, folyton kicseréltette az evőeszközt, a tányért, még a kaját is. Kicsit már elegük volt belőle, nem ő volt a fizető vendég, egy nem tudom honnan szalajtott liba volt, ócska cuccokban, gondolta kicsit királykodik. Az incidens után szóltam a házigazdának, ha nem teszik helyre a nőt, én és a családom hazamegyünk, tartsák meg a pénzüket. A vőlegény barátunk volt, baráti alapon a pincérkedés ingyen is volt, csak a főzésért kértünk pénzt. Beszélt a nővel, de semmi változás nem volt, így véletlenül egy kancsó bor az ölében landolt. A kávét sem ittam volna meg a helyében, meg más italt sem. De onnantól kezes bárány lett.

A mi esküvőnkön a papot nem lehetett hallani, így minden fényképen olyan arcom van, mint aki erősen koncentrál, annyira figyeltem, hogy mit mond. A zenészek egy órára eltűntek, úgy kellett keresnünk őket. Majd a barátaim elraboltak, a férjem jött értem, egy bárban voltunk és egyikünknél sem volt pénz.

Rettenetesen utálom az esküvőket.. 2 hónapja párom legjobb barátja esküvőjén voltunk, nekem rémes volt. A párt és a családját ismertem, de azon felül senkit egy 500 (!!!) fős lakodalomban.. Az egész falu néptáncolt végig az utcán, énekeltek, mi meg már a templomi szertartás után visszamentünk a buli helyére, hiszen senki nem mondta, hogy ők 4 órán át fognak a faluban táncolni..Annyira részeg volt mindenki, hogy az éjfélt sem bírták már ki, felváltva hányták össze a táncparkettet.. Az hagyján, hogy reggel 10-re rendeltek már oda minket.. Ők az esküvő meg a tánc után 6 után tértek vissza a buli helyszínre, ahol a bunkó pincérek, hát finoman szólva sem voltak túl rendesek.. A leveses tálat úgy tették le az asztalra, hogy a forró leves rám ömlött, így sikeresen leforráztam magam és a ruhám is tönkrement. Leöblítettem hideg vízzel sokáig, majd befújtam és lekötöztem a kezem, hogy ne legyen a párnak kellemetlen, hogy olyan hamar elmegyünk.. A zene egész jó volt, változatosan sikerült abszolút. Nem szeretem a mulatóst, de volt nekem is kedvemre való..

Úgy volt, hogy ott alszunk a szülőknél, de nem akartunk így.. Én nagyon rosszul éreztem magam, fájt a kezem és hála a nagyon zsíros ételnek (értsd: a leves tetején vasagon úszott a zsír)a gyomrom is rettenetesen fájt.. Ott telt be a pohár, amikor az egyik kedves vendég lehányta a nyakamat.. Ott szóltam a többieknek, hogy nem érdekel ti mit csináltok, én hazamegyek. Örültek, mert már ők is mentek volna.. Bocsánatot kértem a pártól, és elmondtam, hogy az elmúlt 3 órában leforráztak, lehánytak és köszönöm, nekik sok boldogságot és ne haragudjanak, de mi elmegyünk.. A pár nem, de a szülei haragszanak, hogy nem maradtunk.. Nem tudott érdekelni..

És ez még a jobbik esküvői élményem..

Még nem volt ilyen. Mindkét esküvőn nagyon-nagyon jól éreztem magam.

Gyönyörű volt, finom a vacsora, jó zenék mentek, az egyiken tánc, mulatság is volt, intelligens, jófej társaság, őrült poénkodások, fantasztikus nagy élmény volt.

Annak idején, nagybátyámék esküvőjén, mint közeli rokonok kerültünk egy tök idegen emberekből álló asztaltársasághoz. Anyukám majdnem sírt, olyan rosszul esett neki, hogy testvérként ő nem lehetett együtt a többi családtaggal, ahol még a másodunokatesók is helyet kaptak.

A legszebb az egészben, hogy utána nagyapám( a vőlegény apja)odajött hozzánk, hogy nem kell szomorkodni, mert nagynéném legjobb barátnője sem ülhetett ott velük, pedig nagyon szeretett volna!! :S Hát ez tette az i-re a pontot.

Gyógyszer mellékhatás miatt nem volt rendben a hőháztartásom(azóta se jött teljesen rendbe), könnyen kimelegszek. Egy udvarban volt a "buli" ahol nyáron verőfényes időben megrekedt a forróság,hamarabb elmehettem volna de hallgattam az unszolásra h maradjak. :/

Borzasztó kínos volt ahogy keserves képpel kellett kódorogni a tömegben. Soha többé nem hallgatok a marasztalásra.

Rendezvényeknél is volt hasonló, mindenki családokkal/barátokkal ment, én nyugodt voltam h a szüleimmel leszek, de mivel ők a szervezők közé tartoztak ezért elmentek szóval tartani másokat, én meg ülhettem ott egyedül.

Én a nyáron voltam ilyen esküvőn.Pedig ott volt a párom is.

Az ő rokonának volt az esküvője.Egy nagyon fiatal pár volt.

Főiskolás buli lett belőle.Nagyon szánalmas volt,mert az év esküvőjének volt beharangozva.Sok idősebb rokon akik szerettek volna egy jót mulatni,enni.Egy sem jött össze.A kaja borzasztó volt.Már ott hibázott az egész hogy körforgásban ettünk mert nem akartak 100 főre teríteni.Amit délben kitettek rétest azt kaptuk meg vacsora után is megdermedve.Egy lagzis süti vagy torta nem volt.

Este 10-kor leléptünk.Kaptunk kóstolót sütemény,dobozban amit a piacin vagy tescoban is lehet venni előre csomagolva.Gondolhatjátok....Nekem nyáron lesz az esküvőm van miből tanulságot levonni.