Miért ilyen heves az ellenállás manapság?

Aki csonka családban nőtt fel,annak nincs egészséges családképe. Annak sem,aki rossz családban nőtt fel.

Ma nem a szeretet,megértés fontos a kapcsolatban,hanem a szex. A fiatalok nem tudnak,nem akarnak kompromisszumot kötni,elviselni a másik hibáit stb. Ezért csak azt tartják fontosnak,hogy együtt kell élni a házasság előtt. Az együttélés egy laza kapcsolat,amiből bármikor könnyen ki lehet lépni. A házasságból már sokkal nehezebb.

Nagyon sok nő vígasztalja magát azzal,hogy a házasság csak egy papír,mert tudja,hogy a párja nem akar vele élni életet végéig. Vagy arra hivatkozik,hogy nincs pénzük álomesküvőre és nagy lakodalomra.

Pedig a házassághoz erre nincs szükség.

Ezt a kérdést már én is feltettem és a nagy házasság ellenesek úgy letámadtak, mintha embert öltem volna. Lesd meg:

http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__eskuvo__1..

A jó kapcsolat alappillérei:

A jó szex,

szeretet,tisztelet,

megértés,elfogads,tolerancia,

jó kommunikáció.

A szex igenis fontos,nem a nászéjszakán kell rádönbbeni hogy mire való a párunk pénisze,meg hogy nem megy az ágyban,együtt élve kell megismerni utána még könnyű kilépni ha szar,mert elég ciki ha a házaságban masztrubálni kell az orgazmusért,ezt házzaság előtti az együttélés elleneséget azok mondják akik irigyek akiket megcsalnak,vagy akiknek magukat kell kielégíteni.

Nem a gyűrű és a házzaság intézménye tart össze két embert,

ha így lenne nem lenne ennyi félkuró férj és feleség.

Nos, azt hiszem ösztönből kell, hogy jöjjön a "házasulni vágyás". Van akiben erősebb és van akiben nincs meg egyáltalán. Fölösleges is lenne összehasonlítani a mérleg 2 serpenyőjét.

Én viszont kislányként mindig nagy szerelemről, esküvőről álmodtam... emlékszem, kamasz lányként arról ábrándoztam, hogy vajon hol lehet most az én ismeretlen jövendőbelim.. Nekem sikerült. Én megtaláltam őt és boldog házasságban élünk. Sem ő, sem pedig én nem tudtuk volna elképzelni például azt, hogy gyermeket vállaljunk "papír" nélkül.

De ehhez az is kellett, hogy nagyon hasonlóan gondolkodjunk. Így a gyermek téma sem volt kérdéses közöttünk.

Mondjuk ránk egyébként is jellemző az előrelátás, szinte minden lépésünket (amennyire csak lehetett) jól átgondoltuk, sorrendet állítottunk föl.

Megismerkedtünk, összeköltöztünk, eljegyzés, házasság aztán majd a baba. :) Mivel még szeretnénk egy pár dolgot megtenni az érkezése előtt, így ő még várat magára. :)

Ez az én történetem. :)

17:08, bocsika, de nem is vagyok párkapcsolatban, nem baj?

Én ha párkapcsolatban élnék (ilyenem még nem volt) és nem lenne semmi évekig én szakítanék. Nekem ha kell a férfi és vele akarok élni, ott nincs olyan, hogy élettársi cigókapcsolat.