Mit szólnátok, ha a környezetetekben lenne ilyen pár?

Amennyiben már éltetek együtt önállóan, külön a szülőktől (illetve inkább te a te szüleidtől :D), akkor nem tartom hülyeségnek. Csak a te korodban az emberek még nem nagyon laknak együtt már min. egy éve a barátjukkal, vagy legalábbis csak nagyon kevesen. Márpedig lakva ismerszik meg az ember...Szerintem ez egy szarvasbaki, ami az esetek többségében váláshoz vezet. Mondjuk szerintem az is hülyén veszi ki magát, ha valaki még diploma/szakvizsga előtt áll, de már házasodik, de ezt csak én érzem így, tehát én nem mennék hozzá a páromhoz, míg nincs meg a diplomám, még akkor se ha már rég együtt élnénk (persze itt nem a terhességgel/gyessel vagy munkával párhuzamosan elvégzett másoddiplomára/második szakmára gondolok) Nekem ez olyan, mintha felborult volna a sorrend, és a fű lenne kék, az ég meg zöld, de ez inkább már a saját életemmel kapcsolatos meglátásom. :D

21/L

Nem szólnám meg. Hangosan pláne nem. De magamban azért értetlenkedek...

Nekem 19 éves koromban megkérte a nagy szerelmem a kezem . (ő 22 éves volt és két éve jártunk). Azóta sem tudom megmagyarázni, de abban a pillanatban elmúlt a szerelem érzése és csak azt éreztem, hogy azonnal menekülnöm kell...

Ő rá három hónappal elvett egy másik lányt, aztán két év múlva elhagyta egy gyerekkel. Majd elvett még egy lányt és azt is elhagyta nemsokára...

Tehát jól döntöttem akkor. Megérte várni az igazira még 12 évet.

Szerintem az igazi felelősségteljes döntéshez (mi lenne nagyobb döntés a családalapításnál és a gyerekvállalásnál) sok-sok élettapasztalatra van szükség.