Ciki manapság a nagy esküvő? Ti örömmel mentek akár távolabbi rokon, családtag esküvőjére, vagy csak nyűg?

#7

Az első dolog ami eszembe jutott, hogy ilyen puccos bulin tutira elvárt hogy egy kisebb vagyont kicsengessen a vendég. :D

Amúgy szépnek szép, de az én ízlésemnek túl flancos, ráadásul ennyi vendég esetén a párnak max pár perce lehet a "random vendégekre" (aki nem legjobb barát-barátnő, családtag, stb), az idő nagyrészében csak díszletként vagy ott a háttérben, míg a pár jól mulat a hozzájuk közel állókkal.

"Nem csak túlakarok lenni rajta, hogy aztán folytassuk a napunkat"

De amúgy így lesz, mert elmúlik a varázs.

Csak egy gyenge példa. Mikor államvizsga előtt álltam és hónapokig tanultam rá (meló melett, akkor már nem volt tantárgyam, csak a 3 hónapos gyakorlatot kellett befejeznem), már úgy mentem oda, hogy meglesz ez, meg is lett és életem legszebb napjának képzeltem.

Utólag visszanézve csak megkönnyebbültem. A katarzis kb. tartott pár napig.

Aztán így 15 évvel később meg már egy jó erős fing is többet jelent.

#17

Hát nem igazán így működik.

Én kis esküvőt fogok tartani és a legközelebbi barátok, rokonok lagziját leszámítva nem is mennék már senkiére. Voltam kètszer is olyan esküvőn, ahol a plusz egy fő voltam és gyakorlatilag mindenki idegen volt. Nem volt rossz, de annyira nem is hatott meg. Ha muszáj elmegyek, ha nem, találok egy remek kifogást és kimentem magam.

Idegenek, vagy félidegenek (alig látott rokon, ismerős) öröme tök szuper, de semmi közöm hozzá. Akit szeretek, annak/azzal nagyon tudok örülni, de ennyi.

Vendégként az elvárások mentén döntenék a részvételről. Ha a pár puccos, extra, különlegesnél különlegesebb bulit akar, akkor ne velem fizettesse ki, mert nem én kértem pezsgő tornyot, ami plusz költség számukra.

A másik a vendéglista összetétele. A kisgyerekes családok számára a kiadás fejenként értendő és keveseknek van 100-150 ezer felesleges pénze arra, hogy nász ajándékot adjon, fizesse a fogyasztását és efelett még a gyerekekre sem biztos, hogy van ünneplő ruha, tehát venni kell. Ugyanez a kisnyugdíjas nagynéni, aki a panelból csak segítséggel jutna el a másodunokahúga lagzijára és amúgy is ki van számolva hó végéig a parizerre való.

Mi mondtunk már le meghívást, mikor a férjem évek óta nem látott unokatestvére nősült. Az egyik oka ez az ismeretlenség volt. A másik, hogy ugyanabban a hónapban másik lagzin tanú voltam és a két lagzit már nem bírtuk volna fedezni.