Ortodox vallású férfi és katolikus nő kapcsolata és házassága mennyire lehet működőképes?

Mi mindketten vallásosak vagyunk, én lennék a katolikus a történetben.

A vallásosság alatt nem azt kell érteni, hogy minden nap templomba járunk, és különböző ájtatosságokon veszünk részt. Egyszerűen hiszünk Isten létezésében- ezt ki ki tolmácsolja a maga módján.

Tiszteljük a hagyományokat, fontos a család, fontosak az ünnepek, amik nálunk a szeretetről, összetartásról szólnak. Sajnos, ha valaki vallásosnak tartja magát, akkor sokan egyből ilyen vallás-fanatikus térítőkre gondolnak, holott ez baromság. Ilyenek is vannak persze. Viszont ha megnézzük, hogy az ország 99% tartja a húsvétot és a karácsonyt is- amik keresztény ünnepek, akkor ledöbben az ember, hogy miért kap kritikát, ha azt meri mondani, hogy vallásos.

A konkrét kérdésre válaszolva: ortodox templomban házasodunk, míg a babánkat katolikusban kereszteljük majd :) Nálunk ebből nincs feszkó, sőt a páromnak kifejezetten tetszik, hogy általam más szokásokat is megismerhet.

Ha tiszteletben tartják a másik hitét, és nem próbálják meg erőszakkal megtéríteni egymást, és ha meg tudnak egyezni olyan alap dolgokban, hogy melyik vallás szabályai szerint házasodjanak, milyen vallásúak legyenek a közös gyerekeik stb., akkor szerintem működőképes.

Én katolikus vagyok, párom nincs megkeresztelve, és sose szól bele, hogy mikor megyek templomba (ritkán ő is elkísér), vagy most legutóbb böjt időszakában egyszer nem jutott volna eszébe beleszólni, mit (nem) eszek. Intelligencia kérdése az egész.

#6 Egyáltalán nem. Ha egyértelműen istentagadó lenne, az teljesen más helyzet lenne, mert akkor össze sem jövünk. Ő a maga módján hisz Istenben, csak az egyházzal nem tud teljes mértékben azonosulni. Ahogy írtam, vannak alkalmak, amikor elkísér engem szentmisére (pl. karácsony, húsvét, mindenszentek), böjt alatt ugyanazt esszük (szerencsére ő sem zárkózik el a vegetáriánus ételektől, ő maga is el tud többet is készíteni), és abban is megegyeztünk, hogy templomban fogunk összeházasodni, és ha lesz gyerekünk, meg lesz keresztelve. Azt pedig én ígértem meg neki, hogy ha a gyerek idősebb korában nem szeretne hittanra járni, én nem fogom erőltetni. Ezt be is tartom majd, mert én is így érzem helyesnek.

Közösségem pedig rengeteg más dologban van vele, együtt sportolunk, főzünk, kirándulunk, vagy sorozatozunk a kanapén :D