Szerintetek melyik a "legjobb" illetve legmodernebb verzió a házasság utáni név változtatásra?

"Ha én felveszem a kötőjeles formát, neki is fel kell egyébként? Vagy ő maradhat attól a saját nevén?"

Nem kell, maradhat a saját nevén.

Amúgy szerintem ezeken kívül praktikusabb megmaradni a lánykori néven. Vagy csak simán felvenni a férj vezetéknevét, külföldön szinte csak ez a bevett.

A kötőjeles nekem sosem tetszett, tisztelet a kivételnek általában borzasztóan hangzik, még akkor is, ha amúgy szépen a családnevek.

semmi esetre sem venném fel senki nevét semmilyen formában.

a né-tól kiráz a hideg, és elég frsnkó nevem van, nem tartok igényt egy új vezetéknévre.

plusz válás esetén csak a baj van ezzel.

csomó pénz minden iratodon majd visszaállítani az eredeti nevedre.

persze, persze, ti nem váltok el, mindenki ezt mondja, aztán mégis hány válás van, 10-ből 6 pár elválik.

szval szeretem a nevem, és nem ezen múlik az összetartozásunk.

Én a 2.verziót választottam, a kötőjeles nem rossz, de esetemben hülyén hangzott volna.

Barátnőmnek is ...né születési név. Na ott lett volna a legnagyobb hiba, ha simán felveszi a férj vezetéknevét + az ő keresztneve... Kérdeztem is az esküvő előtt, hogy ugye nem úgy lesz, mert az nagyon szar lenne 🤣 Egyetértett velem, de meg se fordult a fejében amúgy se....

Attól is függ hogy hangzik jobban, neked mi a szimpatikus stb.

Én pl kötőjeles lettem, mert mindkettőnk vezetékneve rövid, passzolnak, jól hangzanak egymás mellett, +az én vezetéknevem nagyon gyakori, amit nem szeretek, így együtt sokkal egyedibb nevem lett és nagyon szeretem:).

Ha túl hosszúak a vezetéknevek vagy nem hangzik jól, akkor nem ajánlott a kötőjeles verzió

Nálam a né változatok szóba sem jöhettek,🤮 számomra nagyon öreges és a hideg ráz tőle.

Ha nem passzoltak volna együtt a vezetékneveink akkor csak egyszerűen lecseréltem volna a sajátomat a férjemére és ennyi. Számomra még ez volt az ami még opció.( Valahogy mindenképp szerettem volna felvenni).

Ha a kötőjelest választod, a férjednek nem kell emiatt felvennie, ha nem akarja.

Ezt pl mi sem akartuk, hogy a férjem is felvegye az én nevem. Egy férfihoz szerintem nem való ez. Van karikagyűrűje+ még egy tetoválása is lett idő közben rovásírással a keresztnevemmel:).

Én a saját nevemmel mindig csak "szopok". Ráadásul mitől hívjam sajátomnak? Apámé volt, anya közelebb áll hozzám, az ő neve is ugyanannyira lehetne az enyém. Lényegében, hacsak nem választunk mi magunk vezetéknevet, mindig egy férfi vezetéknevét kapjuk meg.

Viszont, ha már ez van, én hangzás alapon döntenék. Ha a leendő partnerem vezetéknevével jól hangzik a keresztnevem és nem bonyolult leírni, átveszem az övét, ha bonyolultabb, mint az enyém vagy valamiért nem tetszik, megtartom a sajátom.

Ami az egész neves ügyet illeti, a legmodernebb és legigazságosabb szerintem, ha mindenki marad a sajátjánál vagy, ha kötőjelesre íratja magát a pár mindkét tagja.

Ugyanakkor léteznek más opciók is, és mindenki azt csinál a nevével, amit akar. Ha valaki "Nagy Simonné" akar lenni szabad akaratából, az rendben van, azzal van gond, ha ezt Simon kényszeríti rá a párjára.