Mi legyen az esküvőnkkel amiatt, hogy mindez a tudomásomra jutott?

Emiatt biztosan nem fújnám le az esküvőmet, a páromnak ehhez semmi köze. Nem lenne jogos részemről ilyennel meggyanusítani szegényt..

Az már más kérdés,hogy falaznék-e vagy szólnék anyának.. Szerintem utóbbi lenne végül,nem tudnám nézni ahogy átveri.

Engem a feleségem csalt meg. Ugyanezt a kérdést tettem fel magamnak, hogy mi lesz ha találok újra párt? Lehet ő sem lesz jobb, és majd egy idő után megcsal. Én ismerem magam, nem csalnék meg senkit. De a másik fejébe nem látok bele. Ez igencsak aggasztott.

Viszont arra jutottam hogy egy ember tetteit nem vetíthetem ki az összes emberre.

Te sem tedd ezt.

Attól mert az édesapád ilyen helyzetben van, még nem biztos hogy a párod is megtenne ilyesmit.

Ez szomorú, de ne hozd összefüggésbe a saját kapcsolatoddal, mert semmi köze a kettőnek egymáshoz. A párod nem az apád, semmi garancia, hogy ő is ezt tenné (persze az ellenkezőjére sincs). Ne hagyd, hogy egy tönkretegye a te kapcsolatodat.

Apukáddal meg szerintem beszélj, hogy te nem fogsz anyukádnak hazudni miatta és bár elárulni se szeretnéd őt, de nagyon nehéz helyzetbe hoz vele téged és legyen szíves ezt ő rendezze anyukáddal, mert a mostani helyzet nem tisztességes. A többit meg ha lehet, hagyd rájuk, neked nem kell belefolynod.

Nincs garancia az életre szóló hűségre. Manapság már még kevesebben veszik komolyan a hàzasságot. Gyereket is úgy vállalj, hogy bármikor egyedül maradhatsz vele.

Anyád meg lehet tisztában van azzal hogy apád nem tud csomót kötni a farkára, csak éppen nem érdekli, amíg hazamegy. Sokan élnek így.

Az esküvőtöket ne befolyásolja az, amit tegnap láttál! Ha valóban jól ismered a párod, ha valóban értelmét látod a vele való házasságkötésre, akkor ne habozz, hanem házasodjatok. Kettőtök közül a házasság idején is bármelyikőtök félreléphet: a férjed is, de Te is. Hiába gondolod azt, hogy Te aztán sosem. Erre viszont nem lehet egy életen át gondolni és kételyek közt élni.

Hogy szólj-e anyukádnak vagy ne, erre itt nem kapsz egyforma választ. Én a helyedben beszélnék apukáddal és megkérdezném, hogy ez miért alakult így és tudna-e viszaváltani. Anyukádnak egyelőre nem szólnék. Ezt megmondanám apádnak is, hogy EGYELŐRE titokban tartod, de vagy felhagy a nővel, vagy váljon el, de ne éljen kettős életet!

ESZEDBE NE JUSSON az esküvőt lemondani! Legyen szépen megtartva a nagy nap, legyen meg a nagyesküvő. Attól, hogy édesapádban nincsen annyi vér, hogy elmondja édesanyádnak az igazat, attól még MAGATOKAT ne foszd meg az élménytől!

CSAK rajtatok áll, hogy a TI házasságotok kisiklik-e ugyanígy. Nem az édesapád, nem az édesanyád vagytok. A saját érdeketekben: Vonatkoztass el attól, amit láttál! :)))

1. Semmit nem tudsz arról, hogy apádnak miért van szeretője. Lehet, hogy már 15 éve elvált volna és csak miattad maradt anyáddal. Ezért akarod büntetni?

2. Amikor apám elhagyta anyámat, akkor a feleségem a fejemhez vágta, hogy én is biztosan ilyen leszek. Mintaférj voltam, de azonnal engem támadott az apám miatt. (Akivel gyakorlatilag nem is voltak beszélő viszonyban.) Ekkor tettem fel magamnak a kérdést, hogy normális-e az a nő, akivel élek.