Mit tennél, ha özvegy lennél, az új vőlegényed akit szeretsz, megkérné a kezedet és amikor te azt válaszolnád, hogy nem mert akkor elveszted az özvegyi nyugdijjad, azt válaszolná?

"Jesszumpepi, mennyi koldus él ebben az országban."

Nem vagyok koldus, de nézd már meg mennyi az átlagjövedelem ebben az országban. Nem mindenki milliomos, ezernyi élethelyzet lehet, te érzelmi analfabéta.

Nem troll, vagy igazából nem érdekel, hogy így hívjátok azt, aki fájóan őszinte. De félelmetes, hogy vannak emberek, akik úgy vállalnak gyereket, hogy ha a család férfi tagja meghal, akkor már kb oda is a normális nevelésének lehetősége. Igen, xar MO-n élni, xarok a bérek, de ez nem kifogás arra, hogy a totál bizonytalanba szüljünk.

ne rám vetítsétek ki, hogy a saját életetekben megbuktatok, anyagilag, és felelősségileg.

" Itt te buktál meg." Ahj az ilyen basic bitch duma, mert már nem tudsz érdemben válaszolni, csak habzik a szád, és fáj nagyon amit mondtak.

Felőlem "nyerhetsz", engem nem ez tesz boldoggá, de mert nem szivárványszínű nyállal bevontan fogalmazom meg, hogy felelőtlenek vagytok és koldusok, az nem alpáriság :D

Ha valaki zsarolni próbál - " Vagy igent mondasz s elvesz feleségul hivatalosan, vagy békésen elköszön" -, azzal AZONNAL szakítok, mert ez csak az elsö lenne egy hosszú sorozatban.

Másrészt az özvegyi nyugdíj a nö saját jövedelme, ha férjhez menne újra, akkor ennyivel kevesebbje van. Az új férj nem hiszem, hogy hajlandó lenne ezt az összeget a nö élete végéig átutlani neki kártérítésként.

Egyébként egy kapcsolatban nem az adja meg az értéket, hogy összeházasodtak-e hivatalosan, eleve nem tatom igazán lényegesnek, hogy legyen papír is.