Mindenki élvezte a menyasszonyi ruha viselését, vagy van aki örült mikor levehette?

Nyugi a pisilés sem vészes, van egy technikája, pisilés előtt vagy egyedül vagy valaki segítségével az abroncsot felhajtod a hátadra, mondhatni kifordítod, ha pici az abroncs akkor akár még tarthatod is, aztán betolatsz a wc-be (kivéve,ha nagy hely van). Én is nép táncolok (több mint 10 éve), mint itt előttem is írta valaki, speciel ezalatt az idő alatt kb. 1-szer voltam pisilni 10-12 éves lehettem, és akkor csak 2-3 szoknya volt rajtam, én naponta 3-szor megyek, de ha reggeltől estig nem ruhában vagyok akkor nem iszok annyit, és nem kell mennem, felnőtt viseletben is meg lehet oldani szintén ezzel a felhajtós módszerrel, mert ott még a kezed alá gyűrni sem lehet, mivel kőkeményre van keményítve, egyszer lemértem 10 kg-al voltam nehezebb abba a ruhába, nem szabad összetörni (leülni stb.), régen bugyit nem hordtak, vagy szűk alsójuk volt (egy térd fölé érő szűk, de nem feszülős szoknya), vagy egy kis nadrág szerűség, ami középen nem volt összevarrva, tehát régen terpeszbe álltak vagy leguggoltak és körülöttük elterült a ruha és úgy pisiltek az ünnepi viseletbe, amit manapság látni szoktunk, hétköznap pedig simán leülte abban az 1-2 alig keményített szoknyában.

Tehát a pisiléstől nem kell félned, nem vészes, szerintem a fűzés is simán elviselhető, legalább egyenesen tartja a hátad, az abroncs meg nem túl nehéz, sőt én imádtam, pedig nagy abroncsom volt, (150 éve acélból volt az abroncs, kb. 5-10 kilót nyomott, és akkor is acélból vagy halcsontból készült igencsak alakformáló szorosra húzott fűzőt hordtak a hölgyek nap, mint nap). Szerintem nem kell ettől ennyire félni én le se akartam venni, még másnap is abban a ruhába mászkáltam itthon, bár én eléggé mazohista vagyok és kislány korom óta imádom a régi (akár népi akár úri) ruhákat.