Szerintetek "vette a célzást"?

"Én a gyerekvállalással kockára teszem az egészségem, a karrierem és úgy kb mindent"

Ez viszont megint úgy hangzik, mintha számodra egy kötelesség lenne a gyerek, de úgy mintha te valójában nem vágynál gyerekre meg házasságra sem, csak azért mert ez kell, ez van a papíron, hogy ezekre van szüksége egy embernek, ez van a 10 parancsolatban.

Szóval nem jószívvel adod fel a munkád meg a karriered egy gyermekért, hanem azért mert azt kell...szóval mindenhogy nagyon hülyén hangzik ez az egész.

Szép kis kapcsolat.. Célozgatások... Nincs őszinte kommunikáció, mamlasznak nevezed...

Nincs több kérdésem. Remélem talál egy NŐT, aki szereti úgyis, ha nem lesz gyűrű meg flancolás a barátnők előtt, és aki nem nevezi a háta mögött mamlasznak...

Pedig vannak ilyen "mamlasz" emberek. :D Nem akarom bántani a páromat, hiszen nagyon jó a kapcsolatunk, szeretem őt, de ő is hasonló. Ezt pedig nem csak én mondom.

Kérdező, nem célozgatni kell, hanem leülni vele, és megbeszélni. Akkor mindent megtudsz. Lehet, hogy tényleg csak a mamlaszsága akadályozza, lehet, hogy fél az elkötelezettségtől, és az is lehet, hogy téged nem akar elvenni. Ezt viszont csak akkor tudod, ha a maximumra emelitek a kommunikációt.

Jajj, hagyjuk már!

Nem a férfi egyedüli döntése a kozos jövő. Ha a másik esküvőt akar, a pasi nem, akkor nem egyeznek a fontos céljaik és ez elég ok a szakitasra. Mi az, hogy nem szereti, ha nem megfelelő ez így neki? Ennyi erovel a pasi sem szereti.

Én biztos nem fogok házasságon kivul szülni. Nem vagyok olyan kétségbeesett, hogy csak úgy a levegőbe potyogtassak Kolykoket.

Kérdező, beszéld meg vele újból, hogy gondoljátok a közös jovot. Ha mások a célok, akkor jobb minél előbb elengedni egymást.

Ha van papír, jó a mamlasz is?

Azt el tudod mondani, hogy milyen kötelességek vannak egy házasságban, ami egy gyereknél nincsenek meg?

A gyerekedről törvényileg gondoskodnod kell, és ki is kényszerítik, az ex-feleségedről viszont nem. Ez nem Amerika, hogy asszonytartást kelljen fizetni.

Megértelek, én se szültem volna házasságon kívül.

Nincs más, mint egyenesen rákérdezni.

"Sanyi, elmúltam 28 éves, 30 évesen már gyereket szeretnék, de házasságon kívül nem szeretnék szülni. El akarsz venni egyáltalán, és szeretnél közös gyereket? Ha igen, akkor el kell kezdeni szervezni a részleteket. De ha nem, akkor én nem pazarlok több időt. Legyél őszinte!"

Aztán muszáj válaszolni.

Kissé olyan irányba kezdtek el menni a hozzászólások, mintha a férfi házasságon kívül akarna gyereket... én ilyet sehol nem olvastam. Nekem inkább ráérősnek tűnik... akar ő házasodni, meg gyereket - majd valamikor.

Ha ismeri a párját, akkor úgyis tudja, hogy ő nyugodtan hátradőlhet, a nő majd mindent megszervez, neki csak oda kell menni kimondani az igent és utána jól leinni magát.

Korabban mar jo dolgokat irtak, azt nem ismetlem, en egy szinttel tovabb mennek:

Vallalod azt, hogy duzzogas, sohajtozas, elegedetlenkedes es a parod kicikizese nelkul te leszel a kapcsolatotikban a kezdemenyezo es iranyito fel? Vallalod azt, hogy szeretettel terelgesd a parodat? Vallalod azt, hogy te leszel a csaladfo es kozben nem bantod azert a parodat, hogy rad hagyja ezt a terhet?

Ezek a kerdesek persze akkor allnak, ha tenyleg csak a mamlaszsag van a hatterben, ezt en nem tudhatom, csak elfogadom kiindulasi alapkent. Lehet igy is elni, boldogan, csak akkor el kell fogadnod, hogy orokre ez a leosztas lesz es tole hiaba varsz aktivitast. Te szervezel, kezdemenyezel, o meg kovet. Tudod ezt vallalni egy eleten at anelkul, hogy kozben vadlon sohajtozz, hogy mas ferfi bezzeg nem ilyen? Ha elhatarozod erre magad akkor is meg lesz mindened, csak mas modon, mint a tobbi nonel.

Mondd meg neki, hogy szeretnél még idén menyasszony lenni.

Házasságba jöhet a gyerek, közös hitel, de én is azt gondolom,hogy ha egy férfi nem hajlandó aláírni, hogy a törvény előtt együtt vagyunk, akkor nem gondolja komolyan.

Akkor meghagyja magának a "könnyű kilépő" lehetőségét.

Én meg ottmaradok kisgyerekkel, hitellel a házra, meg ha bekattan még azért is könyöröghetek, hogy a házban maradhassak az ő saját gyerekeivel - sajnos épp mostanság folyik egy ilyen megdöbbentő dráma a szemem előtt, ahol "mintaapuka" belezúgott egy fruskába, akinek meg kell a ház...

Szóval ha ő nem írja alá, hogy a párja vagyok, nem tudom elhinni, hogy annak tart. Nem beszélve egy esetleges tragésia, baleset, haláleset esetén, nem mindegy, milyen viszonyban vagyunk.

Szóval mi annak idején elkezdtünk beszélni a témáról kb májuk körül, ( a férjem hozta fel először), aztán még beszéltünk, még beszéltünk, de semmi nem történt, szóval szeptember körül szóltam neki, hogy ha komolyan gondolja vele, akkor hajrá, ha nem, akkor keressünk olyat mindketten, akivel ugyanazt akarjuk. Októberben eljegyzett, következő év szeptemberben esküvő volt. :)