Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ultimátum lenne a megoldás?
Több mint 6 éve vagyunk együtt és nem volt még eljegyzés (de nem is teljesen az eljegyzés a lényeg). Ugyanott vagyunk, mint a kapcsolatunk elején. Elegem van abból, hogy nem képes döntéseket hozni és minden megfelel úgy, ahogy van. Egy helyben toporgunk és nem mozdulunk semerre. Nem értem mire vár ennyi idő elteltével is. Elég elkeserítő szerintem. Nem tudom ... biztos járt, vagy jár valaki hasonló helyzetben ...
Persze a félreértések elkerülése érdekében nem azt várom, hogy bárki a megoldást írja le erre a helyzetre, mert ha valaki nem érzett ilyet akkor lehet azt hiszi, hogy hülye vagyok. Csak vélemények érdekelnek, különösebben akkor, ha nem helyes amit érzek.
Ultimátumról csak annyit, hogy nem hiszem, hogy annyira jó ötlet lenne, mert akkor erőltetetté válna az egész, de talán nem kellene egymás idejét rabolni. Tehát nézőpont kérdése.
Köszi a válaszokat előre is :)
Őszintén, nyíltan és higgadtan beszélgettek ti a problémáitokról?
Te választottad őt, úgyhogy kérlek, ne hisztizz! Viseld tetteid után járó következményeket!
Mióta is éltek együtt?
Valójában ő szeretne házasságot?
Remekül látod. Ultimátumot adni bármiért is teljesen fölösleges. Onnantól erőltetett lesz a dolog.
Az ember párja azért csináljon dolgokat, mert úgy szeretné csinálni. Ne pedig azért csináljon valamit, mert én kérem tőle.
Elvonatkoztatva az eljegyzéstől, ne azért ne fogdossa más pasik péniszét a párom, mert én azért mérges lennék, hanem azért ne fogdossa őket, mert nem akarja saját magától.
Az eljegyzéshez nézve pedig még inkább igaz ez. Nem tudnál örülni neki, ha most azért eljegyezne, mert különben vége.
Nem haladtok megfelelően és neked ez nem tetszik? Keress mást, akivel úgy tudod élni az életed, hogy azt teljesíti magától, amitől boldog vagy.
Nem írtad le, hogy hány évesek vagytok, együtt éltek-e...stb. Ezek azért fontosak lennének.
Ha nem szeretném, akkor ez a kérdés másképp is fogalmazódna meg bennem. És olyan lépést nem szeretnék tenni amit megbánnák. Az ultimátum tényleg nem jó megoldás.
24 vagyok ő 30.
Ultimátumot semmiképp nem érdemes adni, de rágondolni jó, mert össze tudod szedni a dolgokat és mérlegelni magadnak, hogy mit akarsz.
Döntésképtelen emberek, akiknek minden jó úgy ahogy van nagyon nem szimpatikusak, most csak gondolj bele mi lesz veled egy ilyen alak mellett 10-20-30 év múlva, apám pont ilyen, anyám pedig nem volt elég határozott otthagyni őt amikor még lett volna rá lehetőség.
Ha ez a toporgás, döntésképtelenség csak az eljegyzésre vonatkozik, akkor az előző bekezdést vedd semmisnek.
Suliba jársz, ergó NEM IS ÉLETETEK AKKOR EGYÜTT! Akkor mégis mit vársz?
Komolyra akkor tud igazán fordulni egy kapcsolat, ha már összeköltöztetek. Addig csak eljátszadoztok egymással, ismerkedtek.
De még mindig nem válaszoltál arra, hogy őszintén és nyíltan szoktatok-e mindenről beszélgetni napi szinten?!
dolgozol is?
együtt éltek?
ha nem, csak tanulsz, akkor mit akarsz????
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!