Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Eljegyzés » Maradjak-e külföldön a párommal?

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Lena_bp kérdése:

Maradjak-e külföldön a párommal?

Figyelt kérdés
Sziasztok! Eléggé bonyolult helyzetben vagyok. Megpróbálom minél egyszerűbben leírni. Tavaly december 24-én volt az eljegyzésünk a párommal (amit nagyon vártam) 5 év után! De, amikor megtörtént nem tudtam örülni neki. Mármint örültem, de nem volt az a wow érzés amire vártam. Lehet ez egy részről azért alakult így mert előtte édesanyámat ápoltam 2,5 hónapig kórházban ugyanis októberben életmentő műtéte volt, másrészről talán túlhúzta ezt az egészet (én ennek pár évvel előbb sokkal jobban örültem volna). Anyukámat én vittem mentővel a kórházba végig mellette voltam, nem ettem, nem ittam, minden nap többször voltam bent a kórházban mellette dolgoztam is..egyedül végigcsinálni mindent. Az orvosom szerint kisebb idegösszeroppanásom volt. A Thai utunkat már nem igazán tudtuk lemondani, illetve azert is mentem el mert Anyukám már pont jobban lett arra az időpontra. Természetesen mielőtt kimentünk mindent biztosítottam neki (ápolás stb.). Ha kérdezitek miért csináltam végig ezt egyedül, azért mert a párom október végén külföldre költözött. Már azelőtt tudtuk ezt, mielőtt Anyukámmal ez történt. Be volt tervezve, hogy én is költözöm januárban. Párom még jobb felsővezetői állást kapott, nem hagyhatta ki ezt a lehetőséget. Én pedig - mivel már több évet távkapcsolatban éltünk anno (külföldi munka miatt)- mindenképpen vele tervezve a jövőt döntöttem, hogy jövök vele. Immáron 1,5 hónapja kint élek. 32 évesen feladtam mindenem, ami otthon volt - család, barátok, karrier-biztos állás (menedzserként dolgoztam). Jelenleg nem dolgozom, eltart. Nem igazán vagyok ez a típus, aki ettől jól érzi magát! Természetsen szeretnék munkát vállalni, de csak most tanulom a 2. nyelvet, ami itt kell. Jelenleg úgy vagyunk vele, hogy vagy a baba jön előbb vagy az állás. Most jön a fekete leves..nem igazán vagyok boldog idekint, tudtam, hogy nehéz lesz és semmit sem adnak ingyen, de folyton azt érzem, hogy én miért vagyok itt? Mindent feladtam ami én voltam! Eléggé szenvedek, nem ismerek senkit stb. Egyszerűen azt érzem h túl öreg vagyok már a 0-ról újrakezdéshez. A párom is kb. reggel 8-tól este 21-ig dolgozik, hazaesik eszik, alszik. Hétvégén oké csinálunk valamit. De mégis ezt akarom, ezt az életet? Persze most lehurroghattok, hogy másnak enni sincs mit, én meg itt rinyálok és álljak talpra..hát nem tudom mit tegyek komolyan. Menjek haza? Igazából minden szenárió rossz számomra, mert vagy magamat vesztem el ami én voltam..vagy őt. Illetve mostanában nagyon idegesít az is h semmiben nem segít, nem érzem h igazán megértene, mellettem állna. Elmondtam neki mit érzek, de mondta h harcoljak! Oké, ezt teszem minden nap..Baba kérdés, 32 vagyok..ha most elhagyom és hazamegyek esélyem sem lesz kb. arra h családom legyen. Kb. 22-es csapdájában érzem magam. Tartsak ki vagy menjek haza?

2018. márc. 2. 14:18
1 2
 1/13 anonim ***** válasza:
100%

Azt tisztázd magadban, hogy szereted-e még a párod. Ha igen, akkor szedd össze magad, mert minden változás nehéz, pláne hogy kb. 1 hónapja lehetsz kint. Fogd fel új lehetőségnek, kihívásnak.

Ha pedig nem szereted már, akkor menj haza! Ne húzd az időtöket!

2018. márc. 2. 14:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/13 anonim ***** válasza:

90 szazalekban hasonlo sma helyzetem..En is parom miatt koltoztem kulfoldre, mint te, en is mindenemet feladtam ami voltam, nincsenek barataim, egyedul erzem magamat minden nap.Igaz parom azt mondja szeret, de nem mindig erzem ezt. En imadom rajongok erte, O is elmegy itthonrol es minden nap, meg hetvegen is csak este keson jar haza. Tv zes vacsora es alvas. Semmi kozos beszelgetes sem reggelrol sem pedig este. Epp mondtam mar csak annyit szol hozzam lassan ha igy haladunk, hogy jo reggelt, este pedig jo ejt. Szuksegem lenne ra, szuksegem lenne megosztani valakicel erzeseimet oromomet. En is nyelvet tanulok de nem segit ez sem. Nem vagyok tul boldog mert naprol napra egyedul erzem magamat.

Szoval nem egyedi ami veled van, en tudom mit erzel. De meg rovid ideje vagy kint vele, ne add fel. Szeretitek egymast, talan besikerulhet a picibaba is, ne hagyd ott. Foglald el magad a nyelvtanulassal, es mozdulj ki a lakasbol, setalj, ne toltst minden napot otthon. Belelehet orulni ha egyedul vagy a lakasban egesz nap. Amugy hol elsz kulfoldon, melyik orszagban ?. Legyszi irj mar par sort privatba ha gondolod. Szia minden jot

2018. márc. 2. 15:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/13 anonim ***** válasza:
65%

Szerintem egy 5 éves kapcsolat nem ér meg annyit, hogy feladd a barátaidat, a családodat. Pasit bármilyen korban lehet találni, ennek semmihez nincs köze.

Most mondod, hogy alig foglalkozik veled, meg úgy érzed meg se ért. Ha becsúszik egy baba, nagyon nagy az esélye, hogy még jobban egyedül maradsz a gyerekkel és esélyed nem lesz kitörni abból a helyzetből.

Tudod, egy szülő és az élet is azt tanítja, hogy csináld amit szeretsz, de te megírtad, hogy neked ez egyáltalán nem jó. Boldogtalan vagy. És függve, hogy melyik országba élsz, lehet nem is néznek rád az emberek jó szemmel és nem is találnál úgy igazán barátokat.

Szerintem gyere haza és próbálj vissza menni a munkahelyedre. Fiatal vagy még. Könnyen találhatsz mást.

Sok olyan emberről hallottam már, hogy 5-6 év után váltak szét. Középső bátyám is 14 év házasság után elvált.

Pontosabban a nő tőle. Most legalább bátyám is boldogabb kapcsolatban van már.

Szóval nem lehetetlen.

De a párod ne akard vissza csábítani haza, ne rombold le az álmait, mert akkor ő lenne boldogtalan, ha haza kellene jönnie, főleg, ha most tényleg jobban keres.

Nincs helyetek egymás mellett bocsi, de ez az igazság.

2018. márc. 2. 15:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/13 A kérdező kommentje:
Kérdező vagyok: higgyétek el minden nap tanulom a nyelvet és főzök, mosok, takarítok. Most megyek konditerembe. Múltkor haverkodtam a szomszéddal - hál' isten tud angolul. Próbálok kapcsolatokat létesíteni. De Svájcban ez nem egyszerű, nem nyitottak az emberek annyira mint Mo-n. Azért nehéz mert otthon kb. tendereket írtam, belibbentem a céghez a kocsimmal, kiskosztümben, ma meg egy mackofelsőben ülök smink nélkül a gép előtt. Túl nagy a váltás - mmint maga Bp-Svájc között is, meg az itthon életben is. Igazából szeretnék még harcolni és remélem h átmeneti a hiszti. De ugyanakkor a 3. kommentelőnek is igaza van, hogy egyikünk mindig boldogtalan lesz. Mert most úgy érzem magam, hogy az ő álmait követjük és én boldogtalan vagyok. És csak egy életem van! Ugyanakkor meg egy kapcsolatért tenni kell és semmi sem egy leányálom és nem akarom elhagyni és szeretnék kisbabát is, amihez minden adott. Ha meg az ember kisbabát akar - Bp-en is otthon lennék a kisbabával és otthon is vége lenne a karriernek pár évre..(mondjuk ott vissza tudnék menni)..nehéz ügy ez :)
2018. márc. 2. 15:23
 5/13 A kérdező kommentje:
Amúgy meg pont Karácsony napján megkérni kezem, mielőtt anyám kb. 2 hónappal majdnem meghalt? Ezt mégis hogyan gondolta? Most komolyan. Valószínűleg azért kérte meg a kezem, mert még anno mondtam neki, h azért ha kiköltözöm vele szeretném egy fokkal hivatalosabbá tenni az együttlétünket. De hát na, annyira fantáziátlan! És biztosan tök szemét vagyok h ezt gondolom..te jó ég :D
2018. márc. 2. 15:27
 6/13 anonim ***** válasza:
100%

Azt javaslom, hogy minden nap öltözz fel és sminkeld ki magad. Akkor is, ha nem mész sehova se, saját magadnak. Hidd el, máris jobb lesz, hiszen ugyanolyan csininek érzed majd magad. Illetve minden nap menj el valahova. Akárhova. Nézz utána, hogy van-e nyelvtanfolyam kint, jarj el oda.

Keress közösségi programokat, barmit. Nem tudom, hogy mik vannak kint Svájcban, de tuti van valami lehetőség külföldieknek is. Keress facebook csoportot, hátha élnek kint magyarok.

Én a helyzet fordítottjában voltam kb nőként. Franciaországban tanulni. Kijött a parom, 0-24 a lakásban volt, tanulta a nyelvet, állást keresett. Négy fal között volt, semmit se csinált. Belehervadtam én is, csak vele voltam és filmeztünk.

Kicsit nézz körül, járj a világban. Hidd el, finomabb a reggeli kávé egy kávéházban. Kozben tesztelheted az új nyelvtudasodat.

Remélem, hogy tudtam segíteni.

2018. márc. 2. 16:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/13 anonim ***** válasza:
4%

Azért az is fura, hogy neki tudnia kellett volna 2 hónapra előre, hogy anyukád majdnem meghal. Az is lehet, hogy most nagyon negatív vagy a történtek miatt és felelőst keresel. Szerintem majd akkor vonja mérleget, ha már jobban vagy.

31/f

2018. márc. 2. 16:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/13 anonim ***** válasza:
100%
Én is tapasztaltam ezt amiről írsz, pár évvel ezelőtt. Ráadásul mi 35 felett jöttünk ki, és egy másik kontinensre költöztünk, úgyhogy még nagyobb volt a váltás. Igaz, mi házasok vagyunk és gyerek is van, tehát a kapcsolat stabilabb. Bár a döntés közös volt és vártam a költözést és az új kalandot, de az elején nem volt könnyű. Nekem is nagyon jó munkám volt otthon, amit sajnáltam otthagyni, illetve egy szép kis házunk, amit szintén sajnáltam. Az első pár hét, hónap izgalmasnak tűnt: újdonság, felfedezés. A férjemnek ott volt a jó munkája, kollégák, gyerek is beilleszkedett az iskolába, egy csomó barátja lett, én meg ott találtam magam egyedül a bérelt lakásban és nagyon haszontalannak éreztem magam. A nyelvet sem beszéltem túl jól, ha valamit el akartam intézni, olyan idiótának éreztem magamat, hogy nem tudok rendesen beszélni (pedig másik 2 nyelvet nagyon jól beszélek). Sportoltam, tanultam a nyelvet, próbáltam barátkozni. Aztán elmentem önkénteskedni a lányom iskolájába, ahová végül felvettek részmunkaidőbe. Aztán kiderítettük, hogy itt elég egyszerű vállalkozóvá válni, így elkezdtem a korábbi munkámat vállalkozóként csinálni otthonról. Közben egyre több barátunk is lett, most már jól beszélem a nyelvet is. Tudtunk venni egy házat is zöldövezetben, ami szintén jobb, mint egy albérlet a forgalmas út mellett. Úgyhogy jól alakultak a dolgaink, most már otthon érzem magam. Szerintem ne add fel, keresd a lehetőségeket, tanulj valami újat, kezdj bele valami olyanba, amiben jónak érezheted magad!
2018. márc. 2. 16:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/13 anonim ***** válasza:
Miért, vele vállalnál gyereket?? Úgy, hogy enni és aludni jár haza??? Bocs de ez nem kapcsolat. A pénz nem minden. Azzal a kapcsolattal és a gyerekkel is foglalkozni kéne. Pont, hogy most van van még időd újra kezdeni itthon...Ha pár évig még hezitálsz vagy szülsz neki egy gyereket és utána szeretnéd elhagyni sokkal nehezebb lesz.
2018. márc. 3. 13:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/13 anonim ***** válasza:
80%

Kevés dolog gyilkolja jobban a kapcsolatot, mint amikor két ember ennyire különbözően tölti a napjait. Az egyik munkába jár, dolgozik, pörög, ezernyi inger éri naponta, míg a másik otthon ül a magányába és az ingerszegény környezetbe belefásulva.

Bármilyen hihetetlen is azonban, nem mindenki alkalmas hazát cserélni. Pl én sem vagyok alkalmas. Németország befogadott, de én nem fogadtam be Németországot. Én (6 év után) áprilisban hazatelepülök. Neked is ezt tanácsolom.

2018. márc. 3. 15:26
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!