Jogosan érzem magam rosszul az miatt hogy a párom csak 4 év után jegyez el?

kérdező, én nem akarlak leoltani. de valóban nem értem, hogy miért kellett ezért sírnod. az eljegyzéssel az égvilágon semmi nem változik, csak az új divat szerint kapsz egy gyűrűt, és lehet egy partid.

ha egy gesztusra van szükséged, amiből érzed, hogy hozzád tartozónak érzi magát, arra jó az igazi lánykérés is. én a házasságot sem tartom fontosnak, de az eljegyzésnek tényleg csak társadalmi értéke lehet. hogy most már nem barátnő vagy, hanem menyasszony. véleményem szerint erre annak van szüksége, aki birtoklás nélkül nem érzi teljesnek magát.

a másik, amit nem csinálnék: hogy feltételezésekre építve - ugye még nem jegyzett el, csak utalások vannak - már előre sztorit és problémát gyártasz.

amúgy ismerem jól a problematikát itthonról: egyszer ágyaz be rendesen, tök profi, gyors, és látszólag nem teszi taccsra - én meg rögtön ugrok, hogy ha neked ennyi, eddig miért nem csináltad?!

szerény véleményem szerint várd meg, míg valóban eljegyez, és aztán szomorkodj rajta. még kiderül, hogy félreértés volt és most sem akart eljegyezni, és az még ennél is kellemetlenebb.

Nehéz bármit is írni úgy, hogy nem tudjuk hány éves vagy! 22-25 vagy 30-35? Egyáltalán nem mindegy, de gyanítom az előbbi!

Én megfordítanám a dolgot: sok férfi egy ilyen mellé nyúlás után sosem nősülne, de ő szeret téged annyira, hogy még egyszer kockáztasson!Szerintem ennél szebb nem lehet!

Szegény párod, komolyan, a legjobban tenné, ha keresne valaki mást, akinek nem ennyire fintis a külsőség, és nem generál problémát a semmiből.

Én ha nyolc év után kérne is meg, repesnék, de ha nem házasodunk, az sem érdekel, mert ŐT szeretem, és ezen egy papír nem fog változtatni.

28n

számomra nőként hihetetlen és sokkoló, hogy vannak ilyen nőtársak, akik ezen bőgnek, görcsölnek, meg minden, hogy mikor kérik meg őket.

nektek van más célotok is az életben, mint férjhez menni, érdekel benneteket más, van sikerélményetek máshol, van saját egzisztenciátok, van saját életetek??

nagyon sajnálatos, ha ettől várjátok a "megváltást", vagy nem is tudom milyen happy életet.

én azt gondolom, ezekben az esetekben nem arról szól a sztori, h. szeretem a férfit, és jó vele, hanem a minél előbbi házasság a cél, hogy minél előbb kerítésen belül legyetek.

tessék tanulni, dolgozni, utazni, sokat olvasni, hogy kinyíljon kicsit a világ, és rájöjjetek, hogy az élet csúcspontja nem az feltétlenül, ha megkérnek, hogy a szerelem nem egyenlő a házassággal.