Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ilyenkor mit tehet a lány?
Én úgy örülnék, ha párom egyszer egy szép pillanatban megkérné a kezem, s eljegyeznénk egymást. De úgy különösebben az nem zavar, érdekel, ha jóval később lenne az esküvő maga. Csak jó esne, hogy úgy mond már ennyi idő után kicsit hivatalosabban, mindenki felé jelezzük, s megerősítsük ezzel a kapcsolatunk (6 éve vagyunk együtt, 1 éve élünk együtt). Főleg mikor sorban látom, hogy mások pl 2 év után összeházasodnak, vagy 1 hónapos ismeretség után eljegyezték egymást.
Sokszot szóba is jön a téma, s egyértelmű hogy ő is majd szeretné, de mint kiderült: ő már elvett volna, csak tudja, hogy nekem fontos, hogy majd rendes esküvő legyen családdal, neki pedig nem, elég ha csak ketten lennénk és kész. Meg hogy neki rossz lenne azért, mert apukája már nem lehetne ott (sajnos meghalt, de szerintem már elég rég ahhoz hogy már jobban fel kellett volna dolgoznia, már nem élt apukája mikor találkoztunk, s mi hat éve ismerjük egymást).
Így akkor csak mennyasszony sem lehetek?Ő azt gondolhatja, ha eljegyez hamar esküvőnek is lennie kell, amire mostanában nincs igazán keret?
De később lehetne, de addig olyan boldog mennyasszony lennék.
válasza:szia!
aki nem veszitette el apukáját,anyukáját az nem tudhatja milyen...nekem 1 éve halt meg apum, párom akart esküvöt,de én nem tudom apum nélkül elképzelni,valahogy mindig azt terveztem h apum vezet az oltár elé...szal megértem a párodat,biztos neki is naon fontos az apuja...és ez nem idő kérdése,soha fel nem dolgozható..de ha neked fontos az esküvö,miért nem elég 2 tanúval neked is,mint a párodnak?????
válasza:sosem hittem annak, aki a pénzre fogja, hogy miért nem veszi el az illetőt.
sok ötlettel lehet fantasztikus esküvőt szervezni kevés pénzből is.
sziasztok!
Nagyon szépen köszönöm a válaszokat, mindegyik hasznos volt, hisz elgondolkodtatott...
Mindenkinek válaszolhatnék egyesével, de ezt nem teszem. S volt olyan is, ami szerintem nem állja meg a helyét: hogy én mért szeretném a külvilág felé... - egy lány aki komyolan gondolja a párjával, érti e helyzetem, s ilyet pl nem ír. Nem a külvilágról van szó, hanem hogy én azon dilemmázok, hogy ennyi idő után vajon akarja-e e legutolsó fokra is emelni a párom a kapcsolatunkat...mert ez igenis nem mindegy, mert szerintem ha igen, akkor tényleg ő is velem tervezi a családot... a lányoknak ez fontos, hogy érezzék, hogy a párjuk akarják őt,s nem rángatni kell tényleg nem rángatni kell. S egyetértek, ha erőltetni kell már régen rossz...
No de végül egy este rákérdeztem, hogy úgy kicsit konkrétabban, hogy is tervez velem e téren, s azt mondta, hogy ő azt valamihez köti, meg van annak a pontos időpontja... :) S hogy szerinte, hogy olyan korán eljegyezni egymást szerinte felesleges, ha eljegyez valakit azért mert már el akarja venni és nem sokat várni még...
Szóval segítségetekkel vettem a bátorságot, s így rá mertem kérdezni, s így lealább nem találgatok, s tudom ő hogy gondolja.
Köszönöm! (Várom azt a napot :) )
S persze szomorú vagyok én is hogy apukája már nem lehetne velünk az alkalmon (s hogy én nem is ismerhettem), de viszont tudjuk, hogy anyukájának sokat jelentene az a pillanat mikor a kicsi fia... múltkor is egy esküvőn a szülőköszöntéskor megölelte anyukája a páromat... szerintem apukámnak is fontos lenne, ha a kislányát oltárhoz vezetheti, s ezt ők még megélhetik...
S arra vonatkozólag, persze lehet úgy is, hogy csak ketten tartják meg, akinek úgy elég boldogság... de én úgy gondolom, hogy csak egyszer lesz egy ilyen nagy nap az életünkben, s szeretném hogy szeretteimmel megoszthassam, és azt az estét együtt töltsük... ne egy szokványos legyen, hogy ketten hazavonolunk azt kész...
S igen, igaza van egyikőtöknek: kevesebb pénzből is lehet jót szervezni, nem kell olyan rokonokat sem meghívni akiket nem is ismerünk igazából, s csak mert rokon, ilyenkor persze hirtelen sok tud lenni a rokon, pedig az igazi hétköznapokban és gondban jóval kevesebben vagyunk... én csak őket szeretném akkor egyszer majd, hogy velünk ünnepeljenek...
Párom azt mondta ebben partner, szeretné ő is megmulatni azért majd, de attól még persze apukája hiányozna onnan - érthető...
Sziasztok, s köszi!
válasza:Üdvözletem!
Ha azóta nem tett szert a párjával esedékes beszélgetésre, azon nyomban lásson neki a munkálatoknak! Ne hagyja, hogy a férje ilyen értelemben elnyomja Önt! Való igaz, hogy a kapcsolat papír és fémkarika nélkül sem szenved hiányt, de a nők 80 százaléka így is csak akkor boldog, ha ezeket a magukénak tudhatja. Ha Önt ez zavarja, és szeretne rajta változtatni, ne engedje, hogy az álma elússzon. Természetesen ez azonban attól a ténytől is függ, hogy mennyi az Ön életkora. Ha, teszem azt, 20 éves, 14 éves koruk óta ismerik egymást, és 19 évesen költöztek össze, ne nagyon várjon mást, mint elutasítást, vagy váratást. A 23. életkor felett azonban már cselekednie kell. Tartsa kézben az irányítást a beszélgetés alatt, egy percre se inogjon meg! És az a tény se bántsa a szívét, hogy az emberek önön könnyelműségükből elhamarkodják, s már 1 hónap ismertség után magukra vállalják a házastársi, ne adja Isten szülői nevet.
Köszönöm kedves utolsó
azóta, pontosabban éppen két hete menyasszony vagyok :-)
volt róla beszélgetés amúgy, hogy ki, mit gondol, távlatok ilyesmi, baba is...
és mint kiderült a párom már két éve ez előtt tudta, ill. eldöntötte, hogy Németországban lesz, mert azóta készültünk oda, de csak most jutottunk el a nyáron.
Szóval így történt.
És a vicces az egészben hogy két évvel ez előtt nekem meg nem fordult még a fejemben csak az utóbbi fél évben.
ÜDv:-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!