Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
2009-ben megkérte a kezemet és azóta semmi! Szerintetek el fog venni egyáltalán?
Sziasztok!
Van egy olyan problémám, amivel nem igazán tudok mit kezdeni, ugyanis látszólag ez csak engem zavar!
2006-ban jöttünk össze a párommal, akkor voltam 19 éves. Az egyetemen ismertük meg egymást, nem egy szakra jártunk, de volt pár közös óránk, elkezdtünk beszélgetni, kezdetben csak a suliról, aztán másról is, elhívott randizni, és így lettünk egy pár.
2008-ban, 2 év után végre össze is költöztünk, majd egy évre rá, 2009-ben megkérte a kezemet. Nagyon boldog voltam, úgy éreztem, minden tökéletes, szép lassan haladunk előre, ahogyan egy kapcsolatban kell, és gondoltam, majd csak lesz akkor több is, de itt valahogy megrekedtünk teljesen. Azóta eltelt már egy csomó idő, de a házasság még mindig várat magára... 29 éves vagyok, ő már 30 és még mindig semmi! Nem tudom, miért jegyzett el, ha aztán nem akar elvenni, fogalmam sincs, mit gondoljak, de egyre jobban el vagyok keseredve!
Nagyon, de nagyon sokszor próbáltam erről beszélni már a párommal, de úgy tűnik, őt ez nem zavarja, hogy még mindig csak jegyesek vagyunk. Amikor megkért, akkor abban maradtunk, hogy még nem kezdjük el szervezni az esküvőt, mert előbb fejezzük be a sulit mindketten, majd utána. Szüleink is ezt mondogatták, előbb legyen meg a diploma, utána házasodjunk. Ezzel egyet is értettünk mindketten.
Na, lediplomáztunk (ő előttem egy évvel, de akkor még nem szóltam semmit, megvártam, míg én is végzek az egyetemen), utána újra felhoztam a témát. Előbb legyen rendes munkánk, majd utána. Ezzel is egyetértettem, kerestünk melót. Oké, munkahely megvolt. Akkor jött, hogy gyűjtögessünk még egy kicsit, legyen némi félretett pénzünk, mert hát egy esküvő drága. Oké, ez is rendben van, ezzel is egyetértettem, gyűjtögettünk. Megvolt a pénz. Hát, jó lenne egy saját autó, mert a munkába járás egyszerűbb lenne azzal. Jó, rendben, vettünk egy autót (pénz egy része el is ment erre), akkor jött, hogy na, most akkor megint gyűjteni kell, mert a kocsi elvitte az esküvőre spórolt pénzt. Gyűjtöttünk megint, még többet is, mint előtte, amikor a kocsi bedöglött... kéne venni másikat. Akkor már húztam a számat, mondtam, hogy azért na, ez nem így volt megbeszélve. Erre jött, hogy hát de autó nélkül nem tud munkába járni, az mindenképpen kell, és ne aggódjak, most sokkal több pénzünk gyűjt össze, mint korábban, simán marad még az esküvőre is, így meg úgy, amint megvan az új kocsi, rátérhetünk a lagzi szervezésére. Oké, megvettük az új autót, kezdtem volna nézegetni helyszíneket, keresgélni ruhát, írni a vendéglistát, amikor váratlanul elbocsátottak a munkahelyemről. Ó, hát akkor előbb kell nekem egy új állás, addig nem lehet esküvő, mert ki tudja, meddig leszek munka nélkül, kelleni fog a félretett spórolt pénzünk erre az időszakra, amíg nekem nincs bevételem.
Na, viszonylag gyorsan találtam is új munkahelyet, mondtam, hogy akkor talán folytathatnánk a szervezést, de akkor jött az, hogy előbb rázódjak bele a dologba, meg hogy 3 hónapos próbaidővel vettek fel, először legyen biztos az az állás, várjuk ki még, mi lesz 3 hónap múlva.
Morcos voltam, de gondoltam, legyen, ha eddig vártam, 3 hónapba már nem halok bele, kivárom. Kivártam. Múlt héten hosszabbították meg a munkaszerződésemet, úgyhogy hétvégén megint felhoztam az esküvőt, de most meg épp lakást akarna venni... ezen végül nagyon, de nagyon csúnyán összevesztünk, de ő váltig állítja, hogy mindent értünk tesz, kettőnkért dolgozik, a mi jövőnket építgeti, és épp azért kellene a lakás is, hogy legyen hová családot alapítanunk, ne egy albérleti panellakásban kelljen felnevelnünk majd a gyerekeket, stb, meg hogy ha nem szeretne és nem velem akarná leélni az életét, akkor nem is jegyzett volna el, ő igenis el akar venni, azért kérte meg a kezemet, de legyek már egy kicsit ésszerű, lássam be, hogy ez mind értünk van, a mi érdekünket szolgálja, hogy legyen saját lakásunk, legyen egy családi fészkünk, stb... és most természetesen én vagyok a hiszti hárpia, aki balhézik, hogy már megint nem lesz lagzija, de hát nem igaz, hogy valami mindig közbejön, ez már tényleg csak kifogás szerintem, viszont ilyenkor jön azzal, hogy ez a mi érdekünk, kettőnkért csinálja és ha nem akarna feleségül venni, nem jegyzett volna el...
Ti mit gondoltok?? Szerintetek el fog venni valaha?
Amiket a vőlegényed szerinted "kifogásoknak" felhoz, azok azért nem túl irracionális feltételek. Ha jól értem, szépen lassan építgetitek az életeteket, és igen, egy lakodalom nagyon drága! Vannak, akiknek emiatt nincs is. Nem luxus dolgokra költitek a pénzt, pl. nem ibizai bulizásokra költi a spórolt pénzeteket...
Szerintem épp, hogy örülnöd kellene, hogy egy olyan ember párja lehetsz, aki gondol a jövőre, felelősségteljes, és nem csak a pillanatnak él.
Emellett nőként én is tudom, hogy sokunknak álma szép fehér ruhában a szeretteink körében, egy jó bulival megkoronázva megünnepelni a boldogságunkat! Tehát helyes elvárás, hogy szeretnéd Te is ezt átélni.
Másfelől, amikor eljegyzett, akkor már két éve ismerted, tudhattad volna, hogy milyen. Ha akkor megígérte, hogy amint megvannak a diplomák, elvesz, akkor jogos a kiakadásod.
A szülők nem tudnának besegíteni a költségekben, ha csak ez a gond? Vagy a rendelkezésetekre álló összegből, egy szűkebb körű, de szép esküvőt nem lehetne kihozni, ami megfelel nektek? Szükséges a rongyrázás?
Vagy csak tényleg végre feleség akarsz lenni, én nem csak menyasszony? Mert akkor, ahogy már írták előttem: 2 tanúval be kell menni az anyakönyvvezetőhöz...
ne haragudj,hogy ezt mondom, de én a helyedben ezt nem tűrném. biztos rossz érzés lenne most elhagyni, hiszen az életed 1/3 részét mellette töltötted.
de ez a kapcsolat nem igazán halad semerre. 10 éve együtt vagytok, 6 éve jegyesek. még mindig albérletben laktok+ fontosabb volt a kocsi+ minden más, mint hogy feleségül vegyen.
alapból jegyesség 1-2 évig szokott tartani.. 6ig nem igazán , főleg,hogy mindketten dolgoztok, felnőttek vagytok.
egyik barátnőm és a párja minimálbér körül kap. mégis 1 év alatt összespórolták az esküvő árát(kb 50fős lagzira). nyilván abban az 1 évben sok lemondás volt, de fontos volt nekik. a párod csak ígérget . én biztosan nem maradnék mellette.
gondolkozz már. biztos vannak barátnőid, akik sokkal kevesebb ideje vannak együtt a párjukkal, mégis előrébb járnak már a kapcsolatban mint ti.
szóval én nem várnék még éveket, ideje keresni olyat aki komolyan tervez veled, nem csak ígérget.
12# vagyok
még annyit akartam írni,hogyha el is venne ezek után, azt is csak azért mert kierőszakoltad. ennek nem így kéne lennie.
Annyira szeretnék már a felesége lenni, 10 éve várok rá türelemmel, azt hiszem, épp elég ideig vártam és épp elég türelmes voltam... nem tudom, ezek után még mit tehetnék. Kierőszakolni természetesen sosem akartam semmit, eddig nem is kellett, hiszen annak idején a lánykérést se emlegettem soha, teljesen magától kérte meg a kezemet. De ennek így egyre kevesebb értelmét látom, és nagyon rosszul esik, hogy már megint más a fontosabb... :/
Igazából én nem ragaszkodtam volna nagy esküvőhöz, jó, azért mondjuk nem 2 tanúsat szerettem volna, de elég lett volna a legszűkebb családi kör és a legeslegközelebbi barátok, nem több, mint 20-30 fő... egy szép szertartás, utána egy kellemes vacsora, és kész. Nem kellett volna semmi flacolás. De a vőlegényem úgy volt vele, hogy ilyen esemény (jó esetben) csak egyszer adódik az ember életében, és igenis, adjuk meg a módját, legyen rendes lakodalom, ne pedig csak egy ilyen szűk körű kis családi valami. Ő szerette volna inkább a nagy felhajtást, persze nyilván én se voltam ellene, de mindig mondtam neki, hogy ezen azért ne múljon a dolog, ha csak ez az akadálya, inkább legyen kisebb lagzink, csak legyen már meg végre!
Szóval ő ezt is mondogatta, hogy olyan esküvőt szeretne nekünk, ami emlékezetes lesz, mert azt akarja, hogy szép emlék legyen életünk végéig, nem pedig olyan, hogy pénz szűkében csak beszaladtunk az anyakönyvvezetőhöz 2 tanúval, gyorsan összeadtak minket, aztán jó napot... és valahol persze én is jobban örülnék egy rendes esküvőnek, de annyira unom már, hogy mindig van valami, ami miatt tolódik. :(
sztem addig vár amíg már kb kínos egy esküvő. 10éve együtt vagxytok, 6éve jegyesek. most már egy lagzi... kínos.
amúgy valszeg nem akar elvenni. ennyi
Valószínűleg nincs szándékában! Én nem nősültem volna meg a saját szántamból soha! 2 x voltam nős van négy gyermekem! Ettől még szerethet, de valószínűleg magát szereti a legjobban!
Nincs oda érted, de van ingyenpunci ami melletted tartja!
Azt csak Te láthatod hogy mi a helyzet!
Innen csak tippelgetni tudunk!
F/60
Ne csapd be magad. 10 éve hagyod, hogy átverjen, és az idődet pocsékolja....mert ha nem lenne neked fontos ez az egész házasság dolog, akkor gondolom nem írtad volna ki a kérdést.
Szerény véleményem szerint mindig keresett valami kifogást amivel elhalaszthatja a dolgot. A lánykérés önmagában még nem jelent elkötelezettséget. Bármikor fel lehet bontani, ezért nem félt meglépni. Míg ha összeházasodtok, el kell válnia ha már nem akar veled lenni. Szerintem ez így már esélytelen, hogy elvesz. Ha el akarna venni, már rég megtehette volna, és nem keresne kifogásokat.
Sokkal hamarabb észbe kellett volna kapnod, hogy átver. Szerintem egyszerűen arról van szó, hogy amíg csak tűröd, addig vár az esküvővel, közben ő vár, hátha talál magának mást. Ha már eltelt annyi idő, hogy öregnek érezze magát, és úgy érezze nem fog olyat találni aki jobban megfelel neki, és szereti, akkor esetleg majd nincs ló, jó a szamár is alapon elvesz téged. De lehet hogy még így sem. De így tudod kinek kellene ilyen pasi, aki csak azért venne el mert nincs más és ideje megállapodni mert már nem kell a fiatal pipiknek.
Egy esküvő nem drága, ha nem puccparádét akartok rendezni. Ez egy nagyon nagyon szar kifogás. Vedd észre, hogy ez a pasi nem akar téged elvenni, csak hülyít, mert kényelmes neki a biztos szex a kapcsolatotokban, amíg talál mást. Legközelebb már azzal fog megetetni, hogy előbb szülj gyereket, aztán legyen esküvő, aztán meg még később legyen esküvő mert a gyerekre kell a pénz stb stb. Mindig lesz valami ami fontosabb.
Az ilyen kapcsolatoknál szokott az lenni, hogy szakítanak, és a pasi fél, vagy 1-2 év kapcsolat után elvesz másik nőt. Nem egy ismerősöm járt így. Mindegyik elkerülhette volna, hogy sok elpocsékolt fiatal év után egyedül maradjon, ha hamarabb észbe kap, hogy átverik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!