Ti mit gondolnátok a helyemben?

Ez egy nagyon fontos kérdés, voltam a helyzetedben. Aki házasságpárti, azt a "minek egy papír" duma nem fogja meggyőzni. Ez sokszor meggyőződés kérdése is. Az emberek meggyőzik magukat arról, hogy oké, kell nekik az esküvő, mert a másik akarja, vagy hogy oké, nem fontos, aztán nem boldogok, mert nem úgy élnek, ahogy szerették volna.

Kérdezz rá nyugodtan, hogy mik a tervei és miért változtatott rajtuk. Ha veszekedés lesz belőle, vagy hisztinek veszi, akkor biztosan tudhatod a dolog kimenetelét. Nem akarja. Nem csak most nem. Ha Neked fontos, akkor lépj tovább. Én is megkaptam ezt és amikor felhoztam a kérdést, utána csak a környezet magyarázott, hogy minek elsietni és miért vagyok ilyen, minek nekem az eljegyzés. Aztán kicsivel később szakítás lett a dologból. A következő barátommal nem volt semmi tervben, azt mondta, hogy 30 éves kora előtt nem házasodik, reméltem, hogy addig megtart. :D De még az előtt, 3 évvel a megismerkedésünk után megkérte a kezem és most a felesége vagyok.

Nehéz dolgok ezek, de vannak olyan dolgok, amikben meg kell tudni egyezni. Ilyen az esküvő és ilyen a gyerekek száma is, ha egyáltalán szeretne gyereket mindkét fél, mert ebből is tud bonyodalom lenni. A mikorról már nem is beszéljünk.

Ha az esküvő témán kiborul és ideges lesz tőle, akkor nem benned van a hiba, megváltozott a véleménye az egészről rossz példák, vagy a barátok véleméne miatt, vagy sosem akarta annyira a dolgot. Ha nem látja be, hogy ez Neked fontos, akkor ne pazarold az időd.

...belegondolva, jól néztem volna ki, ha a kapcsolatunkban 2 év után elkezdtem volna követelni az eljegyzést...akkor végeztem a fősulival, mire házasodtunk volna össze?

Igen, mi is beszélgettünk gyűrűről, házasságról, gyerekekről, na meg saját lakásról, gyűjtött pénzről is. Az utóbbiak fontosabbak voltak, így 7 év után házasodtunk össze.

Lényegében igen, átvert. Vagy szimplán átvette az elmúlt pár év divatját, amiből sok pasi sportot űz, hogy évekig, ameddig csak a nő hagyja, húzni az idejét, fiatalságát,hátha idő közben mondjuk talál valaki mást, lelép vele, aztán találjon a 30 feletti excsaja normális párt úgy ahogy tud. Ha pedig mégsem talál mást, akkor nagy kegyesen elveszi azt akivel sok éve együtt van, nincs ló, jó akkor a szamár is alapon.

Ha dühöng, felkapja a vizet a témára, igazság szerint az is egy válasz, mármint, hogy nem lehet vele normálisan beszélgetni róla. Csak számodra épp nem kedvező válasz. Egy stabil, normális kapcsolatban nem lehet olyan dolog, amiről a felek nem képesek emberi hangnemben, normálisan beszélgetni besértődés, hiszti, egyéb nélkül.

Az a kapcsolat, ami pusztán azért megy tönkre mert a felek összeházasodtak, korábban se ért sokat, idővel házasság nélkül is szétmentek volna.

Az ilyen dolgokban nincs szerintem mindkét fél számára kielégítő kompromisszum. Ha te lemondasz a házasságról, és elfogadsz egy élettársi kapcsolatot életetek végéig, miközben te házasságban akarsz élni, akkor sérülni fogsz. Egész életedben el fog kísérni a keserűség, ha megtudod, hogy valakit épp eljegyeztek, vagy összeházasodtak. Ha pedig ő elvesz anélkül, hogy valóban ezt akarná, neki lesz rossz.

Le kellene ülni egy komoly beszélgetésre, hogy ki mit vár ettől a kapcsolattól, terveztek e egymással közös jövőt, és ezt milyen formában: házasság (hivatalos hozzátartozói lesztek egymásnak), vagy élettársak, és akkor leszel a barátnője.

Avagy ha te házasságban akarsz élni, neked ez fontos, neki pedig nem, akkor lezárni a kapcsolatot. Mert évekig várni a semmire valóban időpocsékolás. Értékes éveket vesztesz, miközben annyi idő alatt már kialakíthatnál egy új kapcsolatot. Rendes, magadhoz illő párt nagyon nehéz találni. Lehet hogy most még fiatal vagy, de az évek hamar elszállnak. Általában azok járnak rosszul akik ilyen korban még úgy vannak vele, hogy ráérnek később foglalkozni ezzel, s mire észbekapnak, már csak a maradékból válogathatnak, mert a normális emberek többsége megházasodott, vagy komoly kapcsolatban él. Nem véletlenül írom ezt. Több régebbi barátnőm van akik 30 évesek elmúltak, még kapcsolatuk sincs, nemhogy kilátásuk az eljegyzésre, esküvőre, pedig mind szeretne férjhez menni. Csak vagy eltökölték az idejüket olyanra aki csak hitegette őket, vagy alapból későn kezdtek komoly párt keresni.

Úgy tűnik a párodnak esze ágában sincs megkérni, sem elvenni. A végtelenségig meg gondolom nem akarsz várni, hisz azért fáj ez neked, és ezért is írtad ki a kérdést. A párod hozzáállása minden esetre nagyon gyanús. Különben nem így reagál a kérdésre.

Az én exem is úgy kezdte az elején, hogy ő házasságpárti, otthon ülős típus, családcentrikus, minden vágya egy család, gyerek. Kb. 1 év múlva abból kezdett állni a 7vége, hogy ő elment a haverjaival reggel, délután jött, este ment, én nem mehettem persze :)

Sok sikert nektek!