Szerintetek nem kellett volna már eljegyeznie?

Egyébként ezt most halál komolyan kérdezem..mit szólnál ha nem is akarnának esküvőt? 3 év múlva gyereket vállalnak, de egyszerűen nem akarnak házasságot. Akkor mit mondanál?!

Nem mindenki szeretne házasodni, így is sokan vannak, akik élettársak és nem férj-feleség. Azok a kapcsolatok éppen annyira működőképesek, mint a házasság lehet.

Megmondták, hogy várják, hogy a lány lediplomázzon, már miért lenne ez kifogás? Mi 6,5 éve voltunk együtt, mikor a férjem eljegyzett, ebből már 3 éve együtt éltünk, amiből 2 év teljesen külön másoktól (mi is egy másik párral laktunk annó együtt). Hát, ha visszagondolok, én egyáltalán nem akartam volna úgy házasodni, hogy nincs meg a saját kis fészkünk, és nem dolgoztunk még. Miből lett volna pénzünk az esküvőre, nászútra?

A diplomázás egy szakasz végét is jelenti, megszerzi a végzettséget a lány, talál munkát, teljesen a saját lábukra állnak, és mehet az esküvő. Nem értem, miért tűnik ez neked kifogásnak. A diplomám húzódott, nálunk a férjem megmondta, hogy akkor akar eljegyezni, ha így, vagy úgy, de befejeztem a sulit, mert egyszerűen ez egy ilyen lélektani határ volt nála. Kellett még neki jópár hónap, mire a diplomázásom után beszerezte a gyűrűt, és feltette a megfelelő időben a kérdést, de én egyáltalán nem bántam.

Más lenne a helyzet, ha a barátnőd panaszkodna, de ők teljesen boldogok így. Miért olyan nehéz ezt neked elfogadni? Egy barátnő támogassa a barátnője kapcsolatát, ne hibákat keresgéljen benne. Az élethelyzetük a leírásod alapján még nem kész a házasságra, ezt ők is tudják, és felelősen gondolkoznak erről.

Ja, és én is dolgoztam már az egyetem mellett, teljes munkaidőben, nálunk sem lett volna akadály a pénz, főleg, hogy nem is akartunk sosem nagy esküvőt, kocsink is volt, mégha használt is.

Ráadásul ők még fiatalok is, legalábbis ma fiatalnak számít egy pár, ahol a férfi 28, a nő pedig 24. Magyarországon 2013 az első házasságkötésnél az átlagéletkor a nőknél 29,5, a férfiaknál 32,3 év (2015-ös demográfiai portré adatai).

Csak annyit tudok mondani, hogy törődj bele, keress magadnak egy férfit, aki elvesz feleségül, a barátnődet meg ne fáraszd az ilyen kérdésekkel.

"Múltkor fel is hoztam, hogy hát azért lassan illene már, meg hogy ez a téma kezd egyre gyakrabban előjönni a baráti társaságban is, és kérdeztem a legjobb barátnőmet, hogy őt nem zavarja, hogy a srác még mindig nem kérte meg a kezét?"

Biztos hálás lehet a barátnőd meg a barátja neked, amiért kívülállóként határozott véleményed van arról, hogy két másik felnőtt embernek mit és mikor "ILLENE" csinálnia, és ezt tudatod is velük.

"De szerintem én ilyen helyzetben szinte biztos, hogy inkább szakítanék és kilépnék ebből a kapcsolatból. Ha 4 év nem volt elég, hogy eldöntse, hogy mit akar, akkor mégis, mennyit várjon még rá az ember?"

Te magad írtad le, hogy mit akarnak: összeházasodni és családot alapítani, de a házassággal szeretnék legalább azt megvárni, amíg a barátnőd lediplomázik, lesz munkája, és ketten tudnak élni egy albérletben, nem négyen.

"Ne ne húzza el ennyire, mert szerintem ennek így nincs semmi értelem. Én tuti úgy lennék vele, hogy az én időmet senki ne húzza ennél tovább...!"

A barátnőd nem 34 éves, hanem 24. Nem hiszem, hogy ő úgy fogná fel, hogy a barátja "húzza az idejét". Annak meg szerintem nagyon is van értelme, hogy éljenek együtt, mielőtt összeházasodnak, és annak is, hogy ne valami varázslatos csodát várjanak se az eljegyzéstől, se önmagában az esküvőtől.

Aki ezek nélkül nem harmóniában és alapvetően boldogan él a másikkal a kisebb-nagyobb problémák ellenére, az azután sem fog, aki pedig igen, annak a számára csak még jobban kifejezi az összetartozásukat, de egyáltalán nem hoz akkora változást az életébe, mint sokan, akik előtte állnak, képzelik, főleg a nők közül.

De ha te úgy látod helyesnek, ha az ember szakítson azzal, akit szeret, és akivel úgy érzi, szívesen leélni az életét, pusztán azért, mert nem kérte meg X év után a kezét, akkor ha ilyen helyzetben leszel, döntsd majd a szakítás mellett, ahelyett, hogy 1-2 évet várnál, hiszen van esélyed arra, hogy jöjjön egy másik férfi, aki pár hónapon belül meg is kéri a kezed.

Szerintem érdemes lenne őszintén elgondolkoznod rajta, hogy te miért akarsz boldogtalanságot, hiányosságot, problémát belelátni két másik ember kapcsolatába, akik szemmel láthatóan, és a saját bevallásuk szerint is boldogok, egymásra találtak és közös jövőt terveznek, ráadásul úgy, hogy az egyik állítólag a legjobb barátnőd.

A legjobb barátnőm 6 év után ment férjhez, de soha eszembe se jutott kérdezgetni egyiküket sem, hogy mikor akarnak majd összeházasodni, pedig addigra már mind a ketten három éve dolgoztak egyetem után, és együtt is éltek. Amikor meg bejelentették a döntésüket, hogy összeházasodnak, akkor örültem az örömüknek.

Megkérdezhetem, hogy te hány éves vagy, és férjnél vagy-e már? Ha esetleg nem, mennyi ideje tart a jelenlegi párkapcsolatod, vagy ha épp nincs, hány évig tartott az eddigi leghosszabb?

Nem lehet, hogy a szíved mélyén esetleg féltékeny vagy a boldogságukra, még ha nehéz is szembenézned ezzel?

Bejön a srác, vagy miért akarod őket szétválasztani? Ha nem fér bele a világképedbe, hogy valaki felelősen hozzon döntést az életéről, akkor ne barátkozz velük, szerintem a lány, aki állítólag a barátnőd, jobban járna így. Mások kapcsolatába beleszólni, problémát kreálni ott, ahol nincs, szakításról beszélni a barátnődnek, hát csak gratulálni tudok...

Volt egy barátnőm, akivel nagyon jóban voltunk, sokáig duruzsolt a fülembe olyanokat, hogy miért vagyok együtt az akkor még barátommal. Nem azt mondom, hogy miatta, mert nem kenem rá az én rossz döntéseim felelősségét, de majdnem szétmentünk. Szerencsére végül jól jöttünk ki a helyzetből, ami megerősítette, nem pedig szétrombolta a kapcsolatunkat. Belegondolva, még hálás is vagyok valahol neki, mert a kapcsolatunk jobb, mint valaha, azóta össze is házasodtunk, de a barátságunk ráment.

Pedig én határozottan megkértem, hogy tartsa magában a negatív véleményét, több alkalommal is. Volt türelmem, és nem akartam a szép időszakot, emlékeket, és magát a barátságunkat csak úgy eldobni. Sajnos nem hagyta abba, így nem tehettem mást, mint leépítettem a vele való kapcsolatot. Ha ezt így folytatod, a barátnőd helyében én is ezt tenném veled kapcsolatban. Ez ugyanis nem barátság.