Talán nem kellett volna az eljegyzés?

Csak a saját tapasztalatomat tudom leírni neked. A férfi, akivel én együtt voltam 12 évig, 6 év együttélés után jegyzett el, de úgy, hogy összecsődítette az egész családot, mindenki tudott róla, csak én nem. Nagyon dühös voltam, mert mindig úgy terveztem, hogy az ilyesmit közösen döntjük el. Az eljegyzés jó hangulatban lecsengett, még boldog is voltam annak ellenére, hogy kicsit hátba támadva éreztem magam. Aztán a következő hat évben, amit együtt töltöttünk, szó sem volt esküvőről. Máig nem tudom, miért volt olyan fontos akkor az az eljegyzés. Bár betegesen féltékeny volt és ragaszkodott hozzá, hogy mindig rajtam legyen a gyűrű, de ha ilyen megfontolásból történt, ennyi erővel az esküvőt is leszervezhette volna, akkor jobban magához köt. (Bár szerintem ha egy kapcsolat tönkremegy, a papír sem menti meg.)

Szóval én is azt hittem akkor, hogy majd beindul az életünk, de nem így történt. Ugyanúgy telt le még hat év egymás mellett az életünkből, mint az eljegyzés előtt. Most pedig már csak örülök, hogy esküvő nem volt, pláne hogy nem szültem neki.

31/N

Jól látod:nem kellett volna eljegyzés. Legalábbis neked nem vele. Neked ezerrel ketyeg a bébitikktakk, ő nemigen vágyik apaságra (ami egy huszonévei közepén járó mai fiatal fiú esetén teljesen megérthető).

Azért nem kellett volna az eljegyzés, mert te nem vagy őszinte vele. Cirka kényszeríteni akarod, hogy apa legyen. Az ilyen kapcsolatot mindig a legjobban a legártatlanabb szívja meg: a gyerek. Nem te.

Részéről nem értem miért kellett az eljegyzés, ha nem szeretne házasodni, Tudtommal az eljegyzés a házasság előszobája. A párod mit gondol erről? :-S

Ne akard a babát rákényszeríteni, mert abból megint semmi jó nem sül el.

Amúgy valaki írta hogy 25 éves FIÚ, egy 25 éves ember már felnőtt és nem fiú, tudhatná már, hogy mit akar...

Add vissza szépen a gyűrűt és pont.

Gondolom ugyanúgy rágtad a fülét az eljegyzéssel, mint most a babatémával, mikor ő teljesen érthető módon, mondjuk először inkább karriert építene, vagy élne még 25évesen. Eljegyzett, mert már unta az utalgatásokat, de házasodni nem akar. Egyébként te hova sietsz? Van már biztos állásod, párodnak szintén, vagy majd lesz ami lesz, max nem eszik a gyerek, de őnagyságának gyerek kell?

Keress valami 40éves pasit, akinek van oka sietni.

komolyan lehidalok! minek nektek gyerek ilyen fiatalon?

járhat a babán az eszed, de előtte inkább teremtsétek meg a feltételeket. tudod: lakás, autó, biztos egzisztencia.

az eljegyzés nem volt korai, pláne ha szeretitek egymást, viszont egy gyereket nem csak megcsinálni kell, hanem normálisan fel is nevelni. ha igazán szereted a gyerekeket, akkor illene neki normális körülményeket biztosítani.

mi 5 év együtt járás után fél év együtt élésen túl beszéltük meg az eljegyzést. Ugye akkor mindenki kérdezgette hogy mikor lesz esküvő. A férjem azt kérte ne rögtön abban az évben legyen, mert ez így gyors, legyen a következő évben. Én ezt elfogadtam, ha neki kell még egy kis idő , legyen.( ő egy baromira stresszes ember, nem engem félt elvenni, hanem az esküvővel járó felhajtás stb.

.Akkor még suliba is jártam, munka mellett levelezőn csináltam egy szakot és azt mondtam oké legyen következő évben ha végeztem. És tavaly augusztusban megvolt az esküvő. Én nem is bántam hogy vártunk egy évet az esküvővel, volt idő mindent megbeszélni, komolyan eltervezni, felkészülni rá lelkileg. Amúgy írod hogy 22 éves vagy és gyereket szeretnél. Van 2 év munkaviszonyod? Csak azért kérdezem hogy kapni fogsz e gyerekkel valamire való pénzt, vagy csak azt a huszonpárezret? Szerintem kövesd a sorrendet ne akarj egy lépést átugrani. Abból ritkán sül ki jól.Ha 35 lennél megértenélek. Dolgozz, hogy meglegyen a két év minimum. Tartsatok rendes eljegyzési partit. Éljétek az életet, gondolom össze is vagytok költözve ( ha nem akkor sürgősen tegyétek meg)Beszéljetek az esküvő időpontjáról.Ha a párodnak gyors akkor legyen jövőre. Akkor az év második szakaszában már lehet elkezdeni szervezkedni. és így tovább. Meg tudtok adni a babának mindent? összeszedtétek magatokat annyira már? Lehet a párod attól is fél, hogy tartjátok el, mert akkor őrá elég nagy nyomás fog nehezedni. Azt javaslom hogy ne kapkodj, mert fiatal vagy és hagyj időt magadnak is és a párodnak is. Kicsit olyan ez nekem hogy ő megtette az első lépést te meg hirtelen már mindent akarsz. Pedig nagyon fiatalok vagytok.Mindenre megkell érnie a kapcsolatnak, a gyerekre meg főleg. És nagy hiba nem védekezni ha a párod igazán nem is akar még gyereket. Ha becsúszik te boldog leszel, ő meg nem biztos.jönnek majd a konfliktusok. Ne nyúzd mert még az esküvő gondolatát is kiirtod belőle.