Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Meg kellene sértődnöm ezen?
A vőlegényemmel együtt élünk, mindketten tanulunk, ugyanazon a szakon, én dolgozom is mellette, ő jelenleg nem, másfél hónapja küldték el a munkahelyéről.
Vizsgaidőszakunk van, így egy kicsit több a szabadidőnk. Sajnos nekem nem indult túl jól az év, két hete itthon fekszem súlyosnak mondható tüdőgyulladással, a napokban kezdtem csak jobban érezni magam, mostmár fel tudok kelni. 5 vizsgám van, a párom már végzett minddel, én tegnap tudtam elmenni az elsőre, de arra is csak úgy, hogy az orvos javaslatára mentem és jöttem is vissza az ágyba rögtön.
Másfél hetem van letudni még 4 vizsgát és egy közel 25 oldalas esszé is vár még rám.
Megkértem a páromat, hogy segítsen az esszével, nem kell megírni helyettem, de ő már megírta a sajátját, segítsen az enyémben is egy kicsit. Neki már nincs kedve ezzel foglalkozni, utálta az egészet, ne haragudjak, de ezer dolga lenne, állásinterjúra megy, stb. Ott van az övé, csináljam meg az alapján az enyémet. Belementem, megértettem, bár nem esett jól, hogy lerázott.
Elkezdtem tegnap megírni, mire ő nagy boldogsággal hív, hogy áll egy kis munka a házhoz, fizet valaki neki, ha megcsinál egy házit.
Közben meglátogatott egy jó barátom, aki szintén évfolyamtársunk, egy szó, vagy kérés nélkül felajánlotta, hogy segít utolérni magam, ha kell meg is írja az esszémet, csak kaparjam össze valahogy ezt a félévet.
Elmondani nem tudom mennyire rosszul esik, hogy a párom lepattintott és inkább egy idegen embernek segít potom pénzért, mint a menyasszonyának. Valahol megértem, de amióta ez a gyerekkori barátom beesett és önzetlenül képes volt biztosítani arról, hogy segít mindenben, összehozzuk valahogy még ezt a pár vizsgát nekem, azóta teljesen ki vagyok bukva, hogy ezt a páromtól szerettem volna hallani. Nagyon nagyon rosszul esik.
Neki egyelőre nem mondtam és nem is tudom, hogy mondjam-e. Külső szemlélők véleményére lennék kíváncsi, hogy vajon én reagálom-e túl.
válasza:Ez az ötödik évem az egyetemen, nem kell felvilágosítani arról, hogy miről szól. Ráadásul mérnök vagyok, mérnöknek tanulok (mesterképzés), tehát hogy miért mennyire kell küzdeni, azzal pontosan tisztában vagyok.
Nem vagyok egy beteges típus és voltam lázasan is vizsgázni, ahogy most tüdőgyulladással is. Az más kérdés, hogy a magas láz teljesen leszívott és gyakorlatilag másfél hétig a wc-re is nehezemre esett kimenni, mert már attól is ziláltam, fulladtam, szédültem, nemhogy bármi értelmeset csinálni. Gyakorlatilag aludtam egész nap. Ha akartam volna sem tudtam volna semmit tanulni, lehet gyengének, meg hisztisnek nevezni, ez van. Valaki lábon kihord egy tüdőgyulladást, én az orvosaim véleménye alapján örülök, hogy itthon lábadozhattam. Kifejezetten eltiltottak attól, hogy felkeljek az ágyból.
Igen, ebben az utóbbi két hétben SEMMIT nem tudtam nyújtani a páromnak, sem érzelmileg, sem sehogy, azt leszámítva, hogy megkérdezem milyen volt a napja. Most nekem volt szükségem rá. Szánom-bánom, de nem hiszem, hogy egy jól működő párkapcsolatban ne lehetne megérteni egy ilyen helyzetet. Egy náthán nem akadok fenn, megy tovább az élet, de ez most más helyzet volt, nagyon más... Amióta együtt vagyunk sosem voltam ennyire beteg és ezt ő is tudja nagyon jól. Nem az ő dolga megcsinálni az én feladataimat és tudom mennyire elege van mindenkinek vizsgaidőszak végére a tanulásból, de a páromtól ennyi támogatást nem várhatok? Nem kell megcsinálni helyettem, csak segítséget vártam volna, nem azt, hogy engem elutasít, aztán pedig potom pénzért elvállal egy idegen embernek egy olyan feladatot ami miatt három napig fel sem kel majd a gépe elől.
Nem lesz gond, megoldom nélküle is és ha nem menne is van szerencsére más segítségem, csak nem tudom... Én eddig ilyennel a kapcsolataim során nem találkoztam és nála sem volt eddig ez módi. Én megcsináltam egy háziját, mert kicsit megcsúszott félév közben és eszembe sem jutott ezt számon kérni rajta, természetesnek éreztem, hogy segítek, ha bajban van. Most én vagyok bajban és nekem lenne szükségem egy kis támogatásra.
Elmondtam neki is egyébként. Finoman céloztam neki rá a kérdésem kiírása előtt és most este meg is beszéltük. Szerinte is túlreagálom, ez nem ellenem szól, egyszerűen hülyén jött ki.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!