Eljegyzést mennyi idő után szoktak tartani vagy ez érzelmekben mérhető? Mozdíthatok egy elsős kislányt úgy, hogy 1100km-re?

Jesszus, nem hiszem el, hogy egy 34 éves nő, akinek már gyereke is van úgy viselkedik és gondolkodik, mint egy 15 éves, felelősségérzet és józan ész az egy nagy nulla. Mit szólnál hozzá, ha mondjuk a lányod pl.: 18 évesen előállna ezzel a sztorival, hogy ő már pedig odaköltözik az 1000 km-re lakó "pasijához", akivel olyan jókat chatelget. Nyugodt szívvel mondanád, persze menjél? Nehezen tudom elhinni. A helyedben eleve nem kezdtem volna bele egy távkapcsolatba. Egyébként meg 3 hét édes kevés, akár hónapokig is képesek az emberek még együttlakva is a szebbik arcukat mutatni (de ezt most komolyan magyarázni kell egy 34 éves nőnek?!).

De persze, ha így érzel költözz ki, viszont gondoskodj arról, hogy ha bármi gond lenne haza tudj jönni, olyan egzisztenciád legyen, hogy egyedül is megállj a saját lábadon.

1: szerintem új ország nem megy úgy, hogy te beiratod elsőbe másodikba, azt jó. Ezt nem is tudom, hogy gondoltad????? Ez úgy megy, hogy minimum egy évet jár a gyerek előkészítő intenzív nyelvi órákra, és utána elkezdi újra az elsőt. nyilván, ha felsős gyerekről lenne szó, más lenne a helyzet, de így..???

2: Nekem is volt már ilyen szerelmem és úgy éreztem, mint te. Átchatelt éjszakák, meg minden ami kell. 4 évig éltünk boldog kapcsolatban (nem lakott túl messze, heti 3-4x tudtunk találkozni), majd összeköltöztünk. Ezután 1 év múlva szakítottunk. Ennyit ér az együttlakás. És most ne arra a 3 hétre hivatkozz, amit végigdugtok a pároddal, mert hajdejó, hogy látod, az nagyon nem ugyanaz!

Én tanácsot nem adnék, nem az enyém az egyetlen létező példa, boztos vannak pozitívak is, de te egy gyerekért is felelős vagy, döntsd el te.

Szerintem te sokmindent nem gondoltál át.

Hogy gondolod, hogy a kislányod ott egyből másodikos lesz, évismétlés nélkül? Tényleg ez lenne a jó neki? Gondolom, nem tud németül. Gondolj bele, ott ül a sok németnyelvű gyerek között szeptemberben, nem ért semmit, nem tud németül olvasni, írni (nem csak arról van szó, hogy "másképp kell kimondani a betűket", ahogy írtad)... mit csinál? Sokkal jobb lenne neki, ha első osztályt kezdene ott, a többiekkel együtt tanulná a németül írást, olvasást, miközben persze intenzív nyelvoktatásban részesülne suli mellett, hogy egyáltalán be tudjon illeszkedni. Igaz, hogy a gyerekekre könnyen ragad a nyelv a kinti környezetben, de azért nem annyira, hogy kiköltöztök és rögtön kezdi a 2. osztályt...

Mindenesetre, ha úgy döntesz, kimentek, én már most sokat foglalkoznék a kislánnyal (német mesék, dalok, mondókák, köszönések, stb), hogy ne legyen neki akkora sokk.

Te tudsz németül? Tudnál kint dolgozni? Mi lenne a mostani lakásoddal/házaddal? Eladnád, bérbe adnád, itthagynád csak úgy? Lenne hova visszajönni, ha rosszul alakul? Van olyan anyagi háttered, hogy újra tudd kezdeni, ha haza kell jönnöd? Biztos lesz újra állásod itthon?

A gyerek apjával mi a helyzet? Tartjátok a kapcsolatot? Ha igen, ő mit szólna hozzá, hogy kiviszed a kislányt Németországba?

Ezeket (és még rengeteg dolgot) mind-mind alaposan át kell gondolni, és ehhez semmi az a 3 hét... Gondolj a kislányodra, és okosan dönts...

Vannak csodák. Az tényleg elég tinisen hangzik, hogy 3 hét alatt megismeritek egymást, aztán mehet a közös élet. De valójában ha randizgatnátok, és akkor jut eszetekbe, hogy összeköltöztök/házasodtok, se lenne másképp. Épp csak telón meg chaten tartjátok a kapcsolatot. Én is így jártam, pedig csak 220 km volt a távolság. Aztán összeköltöztünk, de a 4 év alatt még egyszer sem éreztem, hogy menten kidobnám az ablakon, és hiba volt eljönni érte a szülői házból.

Az eljegyzés talán korai, de amúgy se muszáj 2 hónapon belül házasodni, csak mert eljegyeztétek egymást. Ez csak a szándékaitok komolyságát mutatja.