Van itt olyan, akinek csalódás volt az eljegyzése? Mennyi idő után sikerült túllépni ezen?

Nem egészen értem azokat a válaszokat akik azt mondják "becsüld meg, mert jó apa, örülj, hogy boldogok vagytok stb.."

A kérdező szerintem megbecsüli, nagyon szereti a párját és nagyon boldogok.

De itt most nem erről van szó.

Vannak persze kivételek (mindenhol vannak) de a legtöbb nő életében a lánykérés-eljegyzés nagyon fontos dolog.

Fontos, mert 1x van (jó esetben) fontos, mert a szerelmével kapcsolatos.

Az, hogy minek hatására várjuk el a romantikus lánykérést az se tartozik ide... Lehet, hogy filmek, lehet, hogy regények az is lehet, hogy ismerősök történeteiből, de a legtöbb nőben kialakult egy "elvárás" amit ha a párja ismer (márpedig ha már ilyesmire vetemedik a sor akkor igenis ismer) akkor megteszi úgy ahogy az a párjának tetszeni fog. (nyilván bakik mindenhol vannak)

Valaki írta, hogy milyen meglepetés? Érett döntés..

Igen, nyilván a kérdező sem úgy gondolta, hogy meglepjék, hogy még sose beszéltek a jövőről hanem egyszer csak derült égből villámcsapás... Szó nincs ilyenről.

Szerintem egyértelműen arra gondolt, hogy a kedves partner próbálja meg úgy megoldani, hogy a nő ne gyanakodjon illetve ne számítson rá tehát pl. ne évfordulón.

Én maximálisan megértem a kérdezőt hisz az ő életéből picit kimaradt ez a rész, amitől talán picit kevesebbnek érezheti magát mivel többet vele ilyen nem lesz, és eközben azt látja, hogy más párja tudott kitalálni-meglepni-romantikázni.

És nem rinyál, hanem hiányol egy részt az életéből....

A kérdésre válaszolva pedig: Nem volt velem ilyen, a párom tudja, hogy mit szeretnék (nem azért mert ezt sulykoltam bele nap mint nap) csak egyszerűen tudja, hogy romantikára vágyom. És igen, mi is gyakran beszélgettünk a közös jövőről, hogy együtt fogjuk leélni, ábrándoztunk.

De nálam az nem egyenlő a lánykéréssel.

Az azért annál több.

(Azért írtam, mert valaki írta, hogy csak úgy megbeszélték) amivel semmi baj nincs, de szerintem nem kell elítélni azt, aki ennél többre vágyik.

Kedves kérdező, egyébként szerintem említhetnéd a párodnak, hogy ez benned picit így maradt meg, és bepótolhatnátok egy igazán romantikus estére amit ő szervez neked.

Nem értelek kérdező:

"Kifejezetten nem is tulajdonítottam nagy jelentőséget a házasságnak soha, a barátommal beszéltünk róla hogy majd lesz, de úgy nem nagyon izgatott."

Ha maga a dolog nem érdekelt annyira, akkor a csomagolás miért? Elég felszínesnek tűnik ez.

Nyilván a párod is tudta, hogy annyira nem vagy oda a házasságért, így nem tulajdonított nagy jelentőséget a lánykérésnek sem. Én így látom ezt a kérdést.

Aki kislány kora óta esküvőről ábrándozik, és a párja ezzel tisztában van, biztosan nem rontaná el egy snassz lánykéréssel.

Szerintem törődj bele és örülj, hogy jó házasságotok van. Inkább, mint lett volna szép lánykérés rossz házassággal.

24N

" nem volt se ötletes, se romantikus, se átgondolt, ráadásul előtte szinte biztos voltam benne, hogy arra készül, akkor már rosszulesett, hogy hát mégiscsak az életben egyszer van ilyen, és másoknak olyan szép emlék tud lenni, nekem meg csak egy kissé szánalmasan vicces sztori"

A szép emlék mindig belül születik meg. Az ember fejében. A te fejedben egy szánalmasan vicces sztori maradt, nekem ez többet elmond rólad, mint a párodról vagy az eljegyzésedről.

Például: ha szeretsz valakit, és ő annyira izgul, hogy a nagy pillanatban elkezd dadogni, akkor a Te döntésed, hogy erre meghatódva emlékezel, vagy úgy fogod fel, hogy "micsoda szánalmas alak ez".

Én értem mire gondol a kérdező. Nemcsak az eljegyzésre, hanem, h a pasi azóta se lepi meg soha, írta is, hogy csak ő talál ki meglepiket a férjnek, fordítva nincs így. Ez 2 dolgot vet fel.

1. A pasi lusta, nem kreatív

2. Mégsem szereti annyira a kérdezőt, mert nem mozgatja meg

Kényelmes neki, szereti, de annyira nem...

Azért tudom, mert én is voltam már így. Úgy is, h engem soha nem leptek meg, meg úgyis, h én voltam "lusta" meglepni a másikat.Imseritek azt az érzést, h szeretem, szeretem, jól vagyok vele,minden oké, de vhogy annyiara nem, h ennél többet adjak magamból?

Kedves Kérdező!

Nagyon hasonló cipőben járok, friss élményekkel. Ezért nagyon érdekel, hogy mi lett veled, hogy látod a dolgot így az évek távlatából? :)