Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Túl maradi vagyok vagy másnak is furcsa ez?
Nem tudom, én egyszer hoztam fel barátomnak az eljegyzést, akkor is csak olyan szinten, hogy "képzeld xy-t eljegyezték". Csak kíváncsi voltam a reakciójára és még így is megfordult a fejemben, hogy nehogy célzásnak vegye, mert azt szeretném, ha akkor történne meg, amikor ő magától határozza el magát erre.
Ugyanakkor a közvetlen környezetemben 3 olyan lányt is ismerek, akik odaálltak a barátjuk elé és megkérdezték, hogy "na és mikor veszel már el feleségül?". (mindegyikük 20 év körüli)
Nem bántásból, de ők nem gondolnak rá, hogy jobb lenne, ha nem erőltetnék rá ezt a barátjukra? Olyan furcsa ez nekem, nem hiszem, hogy egy 21-22 éves fiúnak feltétlenül a mihamarabbi nősülés lenne az álma. Aztán 1-2 hónap múlva meg jön a "jaj de nagyon meglepődtem" és a "jaj de nagyon boldog vagyok". Nekem meg csak az jár a fejemben, hogy mekkora színjáték ez az egész.
Én vagyok túl maradi? Pedig én is csak 22 vagyok. Tudom, nem kéne ezzel foglalkoznom, mindenki úgy éli az életét ahogy akarja, de nekem ez így akkor is túl mű.
5- nek igaza van. Én sem arra vágytam hogy előre megvegye a gyűrűt stb.. Megbeszéltük hogy jövő szombaton elmegyünk gyűrűt nézni és megvettük őket. Attól meg szabályosan rosszul vagyok mikor azt hallom, hogy a születésnapján kérte meg a kezét.Annak egy teljesen átlagos napnak kell lennie, és tenni különlegessé.
És éveket várni arra hogy szóba hozza? Taktikázni? Na nem . Inkább egy komoly beszélgetés.
Akkor szerinted nem lehet házasságról beszélni egy felnőtt kapcsolatban, nehogy annyi legyen a meglepetésnek?
Én is megkérdeztem, hogy szándékozik-e eljegyezni és feleségül venni, mert ha nem, akkor lehet, hogy örökké várhatok rá, csupán azért, mert nem tisztáztuk az elképzeléseinket. Ha ő azt mondta volna, hogy ő 35 éves koráig nem akar házasodni, akkor fel is út, le is út, mert hiába vagyunk nagyszerű pár most, ha mindketten mást várunk az élettől. Beszélgetni kell, és közös célokat maguk elé állítani.
Nem mondtam, hogy nem lehet házasságról beszélgetni, kell is. Nyilván tudnod kell, hogy mit vár a másik az élettől, milyen tervei vannak. De a tervekről nem árt már a kapcsolat elején beszélgetni. Nekem is elmesélte anno a párom, hogy majd szeretne megnősülni, szeretne gyerekeket, mert neki fontos, hogy legyen egy szerető családja. Azóta pedig már azt is elmesélte, hogy velem szeretné azt a szerető családot megalapítani. Semmi bajom a komoly beszélgetésekkel, sőt. De ha rendesen elolvasod a kérdésem, akkor rájössz, hogy nem is ezzel van problémám. Nyilván ha már közös ház van, esetleg gyerek is, teljesen más a felállás.
A beszélgetés és a saját magam rátukmálása egy másik emberre két külön fogalom.
Nekem is elegem van már ezekből a hülye hogyan ne legyek erőszakos kérdésekből...
engem nem a hölgyek kora zavar hanem a butaságuk...
Most épp itt van ez a csaj aki hisztizik hogy átverték az eljegyzéssel már a saját anyját minden hazugnak elmondta és csak megy a hiszti.... nah speciel ezektől megy el a pasiknak a kedve a hzasságtól...
"Nyugodtan! Csináljátok csak! Erőszakoljátok ki, szorítsátok sarokba, ulimátumokkal kényszerítsétek ki a házasságot! Aztán remélem, majd ti dugjátok meg őt és nem fordítva mert ezzel gyakorlatilag kasztráljátok."
Ki beszél itt erről? Nem arról van szó, hogy valaki elveteti magát, kikényszeríti a párjából a leánykérést...
De úgy gondolom, hogy igenis tisztázni kell azt, hogy kinek mi a jövő képe mind az esküvő, mind a gyerekvállalás kapcsán. Minek vesztegessem olyanra az időmet, aki teszem azt nem akar gyereket, vagy én nem akarok házasodni, ezek nélkül pedig egyikünknek sem jó. Ezeket mind-mind tisztázni kell és ez nem jelenti azt, hogy ettől még elveteti magát a nő.
Itt csak a házasságról van szó.Teszem azt szeretitek egymást,boldogok vagytok , a párod is akar gyereket. Mindenben klappoltok,csak a házasság szükségességéről gondolkoztok másképp. Otthagynád ha nem akar megkérni? (Ha magától nem teszi,nem akar.Ha ezek után a nő megy oda reklamálni,hogy mi lesz már,bizony sarokba van szorítva.. És elvesz meg ha nem is akar,hogy vele maradj..)
Nem értem,miért kell tönkre tenni pl egy 7 éves kapcsolatot,gyerekkel mert a férfi nem akar házasodni mert a gyakorlatban már azok és tudja,hogy a kapcsolat szempontjából fölösleges cécó,mert semmivel nem lesz szebb vagy jobb.
Ezt a kérdést vitathatnánk sokáig, hogy mi értelme a házasságnak, de teljesen felesleges, vannak, akik máshogy gondolkodnak róla.
Én házasságpárti vagyok és férjnél vagyok, engem ez a kérdés nem érint.
És nem kell sarokba szorítani a másikat egy kérdés kapcsán, csupán meg kell beszélni, ki-hogy látja, milyen elveket vall, majd eldönteni hogyan tovább. Ha a férfi nem akar házasodni, de a nő igen, akkor a nő döntse el, hogy elfogadja-e így is a kapcsolatot, vagy sem. Ha nem, akkor nem kell sarokba szorítani a férfit, egyszerűen tovább kell állni. De az sem jó, ha nincsenek tisztázva az elvek és a nő már 8 éve remegve várja a gyűrűt, hogy most már biztos eljegyez stb, aztán a végén kiderül, hogy mégsem és utána kell mérlegelnie...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!