Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Meddig mehet el egy egoista beteges anya? Meddig bírja így a kapcsolat?
A múlt héten volt életem eddigi legmegalázóbb legundorítóbb hete.Kíváncsi vagyok mindenki véleményére.
2 éve vagyok együtt a párommal ,másfél éve együtt is élünk,szeretjük egymást pár hete volt az eljegyzésünk,minden boldogságos volt,terveztük a nyaralásunkat és a szülőkkel közösen megtartott hivatalos eljegyzési vacsorát.Én 26 éves vagyok a párom 29 éves.
Ő egyke gyerek a szülei mindig túl rátelepedtek ahogy a kapcsolatunkra is.Az én családom nagyon örült a dolognak és mivel 450km-re laknak egymástól a szülők ezért a szüleim lementek a városukba nyaralni,hogy egyúttal megismerkedjenek a párom szüleivel és megünnepeljük az eljegyzésünket.A párom szülei is tudtak róla ,hogy a fiúk megkérte a kezem.látszólag rendben volt minden a kedvesem azt mondta még örültek is neki.Mi Bp-en élünk aránylag mindkettő családtól 2 órányi távolságra.Elindultunk hát péntek délután a párom szüleihez.Mikor odaértünk csak az édesanyja volt otthon levegőnek nézett alig köszönt persze a fiát ölelgette,mikor addig úgy éreztem semmi probléma nincs.A gyűrűmet meg sem nézte grimaszolt éreztem a feszültséget és itt kezdődött a rémálom.Sosem éreztem ,hogy rossz viszonyban vagyok velük.Elég gyakran járogattunk hozzájuk is ahogy az én szüleimhez is egyaránt.Később megérkezett az édesapja aki egy fokkal volt csak jobb mivel ő megnézte de a fejét is elfordította ezután.Kihagytak a beszélgetésből hozzám sem szólt senki.Nem tudtam mi lehet a gond.Péntek este a párom megkérdezte az anyukáját,hogy ugyan már miért viselkedik igy velem és erre kiborult a bili.Pillanatok alatt rám támadtak,hogy én egy szarkeverő vagyok mert miattam nem megy annyit haza a fiúk és amúgy is én csak teher vagyok és voltam mindig ennek a családnak mert nem úgy viselkedtem ahogy ezt ők elvárják.A konkrét probléma ,hogy az anyja arra kényszerített hogy egy héten min.4-szer hívjam fel és cseverésszek vel.(hozzá teszem ha valamit fontosnak tartottam hívtam is)az apja pedig azt mondta,hogy nem elég bensőséges a kapcsolatom vele,ja és közölték ,hogy szerintük nem szeretem eléggé a fiukat mert elöttük nem ajnározom simogatom puszilgatom annyit és nem dicsérgetem eleget.Nem örülnek az eljegyzésnek és álmukban sem gondolták volna ,hogy a fiúk komolyan gondolja ezt velem.Mindez baromi undorító és megalázó volt.Aztán jött egy szombat egy drága étteremben kényszer ebéddel mikor már annyira készen voltam hogy állni alig bírtam csupa feszültséggel és még azt is megettem ami baromira nem esett jól.Az eljegyzésről egy szó sem esett.Vasárnap este átjöttek a párom barátai és kicsit berúgtak.Hajnalban az anyja kijött és mindenkit elküldött a fenébe köztük a saját fiát és engem is és az összes ismerőst hogy hogy mertek részegek lenni és egy picit ünnepelni.
Hétfőn reggel a szülei igy nyitottak,hogy soha többet nem akarnak meglátni sem náluk sem pedig a Bp-i lakásban ami ugyan az ö tulajdonuk de 2 éve élek ott szeretetben a fiukkal rendben tisztaságban és az albérleten kívül a rezsit becsülettel fizettem.Mindezt azért mert hagytam ,hogy a 29 éves fiúk berugjon és minden amúgy is miattam van,mert ha én nem lennék könnyebb lenne az élet és válasszon a fia vagy a velem töltött 2 év vagy a család között.csak nekem kell költözni a pici fiúk nyilván maradjon ja és ne vigyen el semmit amit anno ők vásároltak szülinapra,karácsonyra stb...pl:hűtö,tv,mosógép,ágy...
szóval semmit.
A kiköltözésemre 4 napot adtak .A párom jön velem .Megyünk albérletbe de a szülők így is meg fognak tenni mindent hogy tönkretegyenek.Mivel a párom egyke gyerekként bálványozza a szüleit,nem ért velük egyet amit tettek de nem fogja őket nem látogatni és csúnyán beszélni sem...Nem tudom mire számítsak?
Az én szüleim pedig mindezt végignézték a családtól 20 km-re egy apartmanban ,úgy hogy apukám próbálta felhívni az anyukáját de rányomták a telefont úgy ,hogy a lányuk tárgytalan már...
Ne várd el a vőlegényedtől h válasszon a családja és közted,
ha "anyósék" miatt szétmentek, akkor viszont annyit is ér a kapcsolat és kár bánkódnod miatta...
Ha tényleg tartasz attól, h visszatáncol a másik lakásba, akkor szerintem várjatok még a házassággal, legalábbis beszélgessetek előtte egy nagyot erről az egészről.
Amúgy biztos van ennek valami előzménye, akár egy félreértés, ami neked fel sem tűnt, vagy bármi más.
Mindenesetre én leszarnám a családnak azt a felét... innentől a pasid dolga kezelni a szüleit...
Még egyszer mondom, szerintem ha erre rámegy a kapcsolatotok, akkor annyit is ért...
"A párom jön velem " - szerintem ez a lényeg.
Elképesztően bunkók!
Sajnos azt kell mondanom hosszú távon nem működik. A Berugás szerintem menekülés volt a párod részéről, bár a helyzet hozta.
Gondold át jól, nem fog semmi változni akkor sem, ha esetleg összeházasodtok és gyereket szülsz csak rontani fog a helyzeten. Lehet hogy a társadalmi helyzetek az oka annak akarnak elfogadni. A döntés a tiéd, maradsz vagy mész, de nagyon gondold meg! A szülők mindent megfognak tenni, hogy "visszakapják" fiukat, meddig bírod rajtad múlik!
Nagyon sajnállak mi is végigmentünk hasonlón, csak a párom nagymamája részéről mert ő nevelte.
7 éve vagyunk együtt nálunk ez kb a 3. évnél volt. A kapcsolatunk pengeélen táncolt se veled se nélküled. Terrorizálták miattam otthon, ő ebbe beleunt és megpróbáltuk külön, akkor kapott másért. Kb 1 hónap volt a külön, de nem bírtuk. Utána felvette a harcot és egy idő után külön költöztünk azóta meg végképp felvette a kesztyűt és nem enged beleszólást. Sok idő kellett neki mire igazán rájött milyen a családja.
Én azt tapasztaltam, hogy minél jobban bántottak engem annál jobban távolodott tőlük, minél jobbak voltak hozzám úgy talált vissza is hozzájuk.
Én azt mondom hogy 1 napot nem maradtam volna náluk ezek után. És rájuk sem nyitnám az ajtót. Nagy erő kell hozzá de te nem szapuld őket a párodnak semmi. Engedd had menjen is hozzájuk. Minél jobban bántanak téged előtte és te semmit nem csinálsz annál jobban fog húzni hozzád a párod. Ehhez nagy erő kell. Eleinte én is hadakoztam és rosszabb volt. Mikor rájöttem hogy ne mondjak, tegyek semmit, annál jobban húzott hozzám. Mert én különb voltam, nem mondtam semmit a nagyszülőkra. Tedd ezt te is és nem lesz gond. Csak nehéz megcsinálni.Ez az én tapasztalatom. Amúgy nálunk még sokkal cifrábbak is történtek és ami a legrosszabb hogy sokszor a hátunk mögött, és csak a valamiért jönnek.
A további történet: Az elmúlt hetekben elköltöztünk.Együtt és szépen lassan berendezkedünk.Ennek a szörnyűségnek már 4 hete.Azóta egyszer jártak a szülők Bp-en lecserélni a zárat a saját fiukkal is minősíthetetlenül beszéltek és viselkedtek.Ez volt 2 hete.Még ők játszák a sértődöttet és a fiukkal sem beszélnek.Nem tudom mit akarnak ezzel elérni?
1 szem gyereküket így elfelejtenék?
Vagy a terv része ,hogy hetek óta nem keresik?
ne foglalkozz velük!
főljenek csak a saját levükben...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!