Ti mit gondoltok arról, ha valaki "eljegyezteti" magát?

Én AZT nem értem, MIRE jó egyátalán az eljegyzés, ugyanis SEMMILYEN kötelezettséget nem jelenet, a kapcsolat ugyanannyira laza, mint enélkül. Régebben az eljegyzés házassági igéretet jelentett, azaz, hogy meghatározott idön belül (max. 1 év) összehárasodnak.

De ha közben bármelyik fél meggondolja magát, akkor sincs következménye, ez olyam igérek valamit, de csak akkor tartom be, ha lesz kedvem.

Értelmes emberek VAGY összeházasodnak, vagy pedig az eljegyzéssel sem bohóckodnak.

Most azokat nem emlitem, akik házasság nélkül élnek együtt, mert nekik állitólag - nem fontos a papir. AKik viszont együttélésnél ragaszkodnak az eljegyzéshez, azok végképp értelmetlen dolgot akarnak - házassági igéretet, házassági szándék nélkül.

szánalmas szerintem

Úgy rendben van,hogy azért megkérdezni a kapcsolat elején hogy mégis hány évesen tervezi a házasságot,mikor és hány gyereket szeretne,de kész,ennyi.Ha olyan mond ami egyezik az én véleményemmel,akkor rendben van.

Eszembe nem jutott volna megkéretni a kezem.

(ismerős lány megjárta rendesen,expasijának megmondta hogy ő szülinapra gyűrűt akar,pasi bepánikolt és otthagyta.Utána beszélgettünk a sráccal,hogy szerette volna ő elvenni feleségül,de ha akkor megveszi a gyűrűt,akkor kinevezi magát papucsnak,ő nem akar olyan kapcsolatot,hisz férfi)

Én nem "jegyeztetném" el magam semmi pénzért, de azért azt sem szeretném, hogy "ellegyünk" egymás mellett eljegyzés, házasság nélkül...

Az eljegyzés igenis ígéret, főleg ha az ember komolyan veszi azt. Számomra az eljegyzés szinte a házassággal egyenlő, annyi, hogy itt még nincs papír, de a lelkemben ugyanaz. És a páromnak is.

Mi sokat beszélünk az eljegyzésről, néha én hozom fel, néha ő. Szerintem ontos, hogy ez is megtudják beszélni a felek, persze, nem úgy, hogy a csaj nyaggat, a férfi bele megy. De "egy helyben topogni" sem valami felemelő érzés egy lánynak, jó ezzel témában lenni a fiúnak.

Mi 5 éve vagyunk együtt, igaz még csak 22 évesek vagyunk. De akkor is. Sokszor érzem azt, hogy vágyok eljegyzésre. Igaz nem idegesít a dolog, a párom csak 3 év múlva végez az egyetemen, addig még kibírom várni az esküvőt...:D

én nem eljegyeztetem magam hanem feleségül fogom magam vetetni és nem azért mert nincs jobb dolgom, hanem azért mert van már gyerekünk és nem akarok csak sima élettársként élni, nekem kell az a papír, igaz semmire nem biztosíték de akkor is kell, nincs szükségem nagy lakodalomra, elég a két tanús esküvő is

Már felhoztam neki ezt a témát és semmi ellenvetése nem volt, úgy is együtt fogunk megöregedni.

Szerintem ha két értelmes felnőtt ember ezt megbeszélni akkor nincs baj.

Az a gáz amikor a lány kéri meg a fiú kezét, a fiúk se rohannának el, ha nem megkérné a csaj a kezét hanem megbeszélnék, hogy akkor hogyan tovább.

Elég csúnya megfogalmazás, de én ha úgy tetszik, eljegyeztettem magamat.

Most fogunk összeköltözni és kitaláltuk, hogy majd gyűjtünk valamire, amit közösen szeretnénk. Mivel már régóta megbeszéltük, hogy együtt képzeljük el a további életünket, felvetettem, hogy mi lenne, ha esküvő-alapot csinálnánk. Azt mondta a párom, hogy ez remek ötlet, és megbeszéltük, hogy jövő decemberben a negyedik évfordulónkon összeházasodunk. De eljegyződve nem lettem olyan értelemben, hogy most gyűrű, el se mondtuk senkinek. Ez a közös titkunk:)