fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Eljegyzés » A barátom valószínűleg meg...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

A barátom valószínűleg meg fogja kérni a kezem. Szeretem őt, de én még nem igazán szeretnék eljegyzést. Mit tegyek?

Figyelt kérdés

Annyira tanácstalan vagyok most... 22 éves lány vagyok, a barátom is ennyi. Másfél éve vagyunk együtt. Szeretjük egymást, harmonikus a kapcsolatunk, mindketten hosszú távra tervezünk. De...

Én mindig úgy képzeltem, hogy "járás", majd ha lehetőségünk adódna rá, összeköltözés (egyelőre ez még nehezen lehetne megoldható, anyagi okokból), majd egy-két év együttélés UTÁN eljegyzés, és röviddel utána esküvő. Mert nálam az eljegyzés az ténylegesen az esküvő előtti utolsó lépés, amikor már mindketten teljesen biztosak vagyunk benne, hogy igen, összeházasodunk. Az eljegyzésnél döntjük el, ott "véglegesítjük" a döntést, az esküvő meg ezek után ennek a döntésnek a megünneplése.


Mindig úgy gondoltam, hogy csak akkor tudnám egy férfi mellett elkötelezni magam (házasságot értek ezalatt), akit legalább egy év együttélés (de inkább 2-3) alatt megismerhettem, tudom, milyen vele lenni a jó, a rossz napjaim, megismerem az olyan apró szokásait is, ami a "járás" szakaszában még nem jön elő. Tudom, manapság az eljegyzést sokan egy komolytalanabb dolognak tartják, hogy az nem kötelez semmire, meg hogy csak kifejezzük vele hogy hosszútávra tervezünk, de nálam (talán konzervatív vagyok?) még összekapcsolódik a közeli esküvővel.


Szóval, most 22 évesek vagyunk, egyetemen ismerkedtünk meg, másfél éve járunk. Ő koleszos, én albérletben lakok két másik lánnyal. Hétközben általában heti kétszer találkozunk (akkor általában együtt is alszunk), de van, hogy csak egyszer. Ezen kívül hétvégéket is szoktunk együtt tölteni, kb három-négyhetente. Szóval NAGYON távol áll ez attól, ahogyan egy együttélés során megismeri a társát az ember.


Most jön a bökkenő. A párom íróasztal-fiókjában találtam egy gyűrűt. NEM kutakodtam - ott tartja az ollóját, celluxot, ilyesmiket, és mindig mondta, hogy nyugodtan vegyem ki, ami kell. Egy kis fóliába volt becsomagolva, köves gyűrű. (Én nem hordok semmilyen ékszert, tudja, hogy nem is szeretem őket nagyon, tehát "csak úgy" biztos nem venne nekem ilyet.) Ráadásul már egy hete szervezi, hogy a jövő pénteket mindketten tegyük szabaddá, mert szeretne egy "különleges" estét, de nem árulja el, mire gondolt. Ha rákérdezek azzal hárít, hogy olyan keveset voltunk kettesben mostanában, csak szeretne romantikázni egy kicsit.


Ha megkéri a kezem, nem tudom, mit mondjak. Szeretem őt, jelenleg el is tudom képzelni, hogy összekötjük az életünket, de mint mondtam, nekem kellene még pár év ahhoz, hogy biztos legyek benne, őt akarom férjemnek. De már neki is mondtam azt többször, hogy én nagyjából hogy képzelem ezt a szerelem-együttélés-eljegyzés-házasság dolgot...


Ha pénteken tényleg elém áll egy gyűrűvel, mit tegyek? Óriási csalódás lenne neki szerintem, ha nemet mondok (talán azt is mondaná, hogy így nincs értelme folytatni). Ha viszont igent, azzal én adom fel az elveimet, és nem lenne egy igazi "igen, felőlem akár házasodhatunk is!"-igen...


22/L


2012. febr. 5. 13:27
❮ 1 2 3 4 ❯
 11/32 anonim ***** válasza:
59%

8. vagyok.

Örülök, hogy az idézett mondat eszembejutott a kérdés kapcsán, mert ezt én magam is tudom majd hasznosítani, és fogom is, azt hiszem.(Bár az eljegyzés még odébb van, 19 éves vagyok.) Talán most világosodtam meg: ezt takarja a másik elfogadása, a kompromisszumkészség, a saját elképzeléseink felülbírálata.


Őszintén örülök ennek a kérdésnek, mert sok dologra világított rá. Lejjebb kell adni a makacsságunkból, úgy is lehet jó, ahogy a párunk elképzelte.

2012. febr. 5. 13:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/32 De Puta Madre ***** válasza:
51%
8.!! 19 éves vagy?? Ezen elképedtem, nem is kicsit! Nem elírtad? :)
2012. febr. 5. 14:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/32 anonim ***** válasza:
31%
'92-es évjárat :) Nem írtam el.
2012. febr. 5. 14:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/32 anonim ***** válasza:
26%

Amennyiben viszont eszébe sem jutna jövő pénteken megkérni a kezedet,

akkor meg itt írnád, hogy "most mit csináljak, de nem kérte meg a kezemet"??


...pedig már úgy készültem hetek óta...

...hogy NEM-et mondjak majd!!

2012. febr. 5. 14:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/32 De Puta Madre ***** válasza:
33%
Tényleg megdöbbentett, hogy ilyen fiatalon ilyen szavakat használsz, ilyen gondolataid vannak! Szép! :)
2012. febr. 5. 14:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/32 anonim ***** válasza:
74%
Köszönöm szépen! Általában nem írom ki a koromat, mert a szép gondolataimért körülbelül azt kapom, hogy 19 évesen fogalmam sincs még az életről és a kapcsolatokról, én magam is csalni fogom a férjem, mert nem tudhatom még, miféle vérmes nőstényördöggé amortizálódok, mire tapasztalt és bölcs negyvenes leszek. Így általában megtartom az okosságaimat magamnak, csak most úgy éreztem, írnom kell, mert köztünk is szóba kerül viszonylag gyakran a házasság és sokszor elfogott a félelem, hogy mi van, ha a párom olyan komolyan gondolja, hogy meggyűrűz hirtelen. De a kérdést olvasva és elgondolkozva rajta, lehetséges, hogy a kérdező és a párja is ismerik már annyira egymást, hogy ne legyen probléma akkor sem, ha összeköltöznek/összeházasodnak. Sok-sok beszélgetéssel és megértéssel szerintem kiküszöbölhető a legtöbb probléma - amennyiben két ember valóban összeillik. Ez másfél év alatt már nagyjából kiderülhet.
2012. febr. 5. 14:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/32 De Puta Madre ***** válasza:

"meggyűrűz..." :)

Igen, sajnos vannak ilyen emberek..Én pedig szívesen olvasok ilyen válaszokat, de így meg nem tudom melyik a tiéd...:)

2012. febr. 5. 14:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/32 anonim ***** válasza:
76%
Ti azt tanácsoljátok,hogy hazudjon? Az eljegyzésnél mindegy,hogy valaki komolyan gonodlja azt az igent,mert úgyis felbontható? Ez lenne az érett gondolkodás? A kérdező szerintem életében csak egyszer szeretne menyasszony lenni és ha most még nem tudna őszintén igent mondani,akkor miért kellene megtennie? Azért,mert a párja ezt akarja? És? Ez egy közös döntés KELL hogy legyen és nem kompromisszum kérdése.Ez nem arról szól,hogy mi legyen a vacsora,milyen filmet nézzünk este vagy épp piros legyen-e a fal színe. Ez horderejű dolog,aminél nincs helye annak,hogy valaki nyel egy nagyot és azt mondja,jól van,ha te ezt akarod,akkor legyen úgy. A kérdező nem biztos benne és igaza van,együttélés nélkül nem is lehet biztos benne,hogy egy életre össze akarja kötni vele az életét. Az eljegyzés nem csak egy gyűrű és egy látszat,hanem komoly dolog,annak persze,aki komolyan is veszi.Fel lehet bontani,de az aztán igazán nagy törés. Amit én tennék ebben az esetben az a megelőzés. Próbálnám úgy terelni a beszélgetést,persze még jóval péntek előtt,hogy tisztázhassuk ki hogy tervezi a jövőt,közel és távoli jövőt.Tudatni kell vele,hogy a te terveidben egyelőre nem szerepel eljegyzés,mivel még nem érzed készen rá a kapcsolatot. Az a gyűrű nem romlik meg,ha csak 1-2 év múlva kapod meg,de akkor az a pillanat legyen olyan,amire szívesen emlékszel vissza és nem olyan,ami megalkuvásról szólt.
2012. febr. 5. 18:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/32 anonim ***** válasza:
57%

Van különbség megalkuvás és az elveink felülbírálása közt - ahogy van különbség a válaszom hasznossága és a válaszomról alkotott véleményed között is...


A kérdezőnek van pár napja péntekig. Ezt az időt vagy arra használja, hogy lebeszéli a párját az eljegyzésről vagy arra, hogy átgondolja, mit veszíthet, ha elfogadja a gyűrűt. Természetesen semmi értelme nem lenne annak, ha csak azért mondana igent, mert fél, hogy elveszíti a párját. Viszont annak igenis van értelme, hogy átgondolja: van egy gyűrű az ujjamon, a párom a jövőben el szeretne venni feleségül, jelen pillanatban úgy látom, van közös jövőnk. Gyűrűvel vagy anélkül, de előbb utóbb összeköltözünk, és ha nem működik úgy a kapcsolat, a hiábavaló eljegyzés lesz a legkevesebb problémánk, több mint másfél évet dobhatunk a kukába, azt az időt és energiát, amit eddig belefektettünk - ez valamivel drasztikusabb dolog, mint az, hogy felbomlik a jegyesség. Szerintem.


Viszont, ha működik a dolog összeköltözés után is, akkor mit kapunk? Egy leánykérést, amin az egyik fél - és utólag már a másik is - maradéktalanul boldog volt, egy összebútorozást, majd egy esküvőt, mindenféle törés nélkül.



Azt hiszem, még mindig a kérdező dolga, hogy mérlegelje a válaszadók által mondott alternatívákat, ha szúrja a szemed, hogy meg lettem dícsérve, akkor privát üzenetben is közölheted mindezt, sajnálatos módon nem egyezhet mindenkivel a véleményem, ettől függetlenül még nem biztos, hogy baromságot mondok.

Pontosan erről volt szó: attól, hogy nekem van valamiről egy szilárd véleményem, nem biztos, hogy helyes, vagy a páromé teljesen helytelen.

2012. febr. 5. 20:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/32 anonim ***** válasza:
95%
Nyilvánvaló,hogy ebben a kérdésben egyedül a kérdező dönthet.Ugyanúgy,mint te,leírtam,amit gondolok és továbbra sem értek veled egyet,de ezt gondolom sejted.Nem érdekel,hogy megdícsérnek vagy sem,nem dicshimnusz miatt járok ide,hanem,hogy leírjam a gondolatom.Szerintem nem várható el a kérdezőtől,hogy olyan dologra mondjon igent,amit most,a kapcsolatnak ebben a szakaszában nem érez.Nem akar elköteleződést és a gyűrű elfogadása,a kérdésre adott igen,az elköteleződést jelenti. Nem utólag kell a kapcsolatot úgy alakítani,hogy méltó legyen az eljegyzésre,hanem még a válasz előtt kell érezni azt,hogy ő az,akivel le akarom élni az életem. Te úgy látom nem tartod sokra ezt az eljegyzés dolgot,ezt sajnálom,mert egy fontos momentumáról maradsz le az életnek,de a kérdező átérzi ennek a súlyát. Nem csak a házasságot kell meggondolni,hanem a "Leszel a feleségem" kérdésre adott választ is,mert ez egy ígéret. Nem utólag kell,hogy úgy érezze nem bánta meg,hanem az adott pillanatban is úgy kell éreznie ennél jobb döntést nem hozhat,ő ezt akarja.Nem tudom,hogy te milyen lánykérésre vágysz,de amikor megkérték a kezem nem volt bennem kétség.Nem éreztem úgy,hogy várni kellene és nem csak azért mondtam igent,mert láttam,hogy a páromnak ez fontos,hanem azért,mert ezt akartam én is.A kérdező még nem tart itt,addig miért kell ezt a gyűrűt erőltetni? Pont azt érzékeltettem,hogy ezt a pillanatot élje meg úgy,ahogy azt minden nőnek meg kellene és ne érje be egy "talán" érzéssel! Szeretik egymást,ez nem kétség,de abból semmi jó nem születhet,ha nem tartanak ugyanazon a szinten a kapcsolatukban. Ahogy az itt gyűrű után rimánkodó lányok tömegét szoktuk megnyugtatni azzal,hogy ne sürgessen semmit,várja ki,amíg a párjában is megérik ez a gondolat,mert az az igazi,nem a lelki nyomásra megkapott gyűrű,úgy ez jár a kérdezőnek is. Az őszinte beszélgetést nem lehet elkerülni,egy kapcsolatban tisztában kell lenni azzal,hogy merre is tartunk és ha a párja még nem tudná,akkor tudatni kell vele most,hogy még nem jött el az idő. Sajnálom,ha te egy vállránditással elintéznéd a kérdést és jöhet a gyűrű,legfeljebb leveszed ha nem működik,ez szerintem nem ennyire egyszerű.
2012. febr. 5. 21:42
Hasznos számodra ez a válasz?
❮ 1 2 3 4 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Felnőtt párkapcsolatok főkategória kérdései »
Felnőtt párkapcsolatok - Eljegyzés kategória kérdései »




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!