Ti mit éreznétek ebben a helyzetben?

Szerintem jó lehet a kapcsolatotok, egyedül az látszik, hogy odáig vagy érte:) Szerintem inkább valami máson kattogj, mondjuk egy közös cicán. Ez a téma el fogja terelni a figyelmed, hiszen valami új, közös dolog.

Amúgy megértelek teljesen, mi is másfél éve vagyunk együtt, csak én azt szeretném tőle hallani végre, hogy "össze szeretnék veled költözni, hogy minden nap veled ébredhessek". Eddig kétszer hoztam fel, mindkétszer azt kaptam, hogy majd egyszer, vagy "nekem kell egy pár nap, hogy pihenhessek" -.-

Na mindegy, remélem mindketten akkor fogjuk hallani a várt mondatot, mikor nem számítunk rá:)

Én értem, és nem is kérdőjelezem meg a kapcsolatotok komolyságát.

Az eljegyzés nem feltétlenül azt mutatja meg, hogy mennyire komoly. Annak ellenére, hogy én mélyen házasságpárti vagyok, hiszem, hogy nem egy gyűrűtől lesz komoly vagy sem a dolog, ezért nem kell állandóan forcírozni.

Mi is komolyan gondoltuk az első perctől, a vicces az volt, hogy még csak 16-17 évesek voltunk és már a közös jövőt terveztük. Mindenki nevetett rajtunk. Ma meg, bár nincs még gyűrűnk, anyagi és egyéb okokból, mindenki tudja, hogy "nincs az az erő ami tőlünk elveheti már a hitet amit mi érzünk egymás iránt" (ezt mindig a párom mondja...)

A tesómék fél év távkapcsolat után eljegyezték egymást, semmivel sincsenk előrébb, max nem tudták úgy megalapozni az eljegyzés előtti időszakot.

Elhiszem, hogy másfél év sok idő, de én ha belegondolok, az az idő nálunk 3 éve volt. Akkor is azt hittem, hogy komoly a kapcsolatunk. Az is volt, de most teljesen más...meglátod még eltelik egy kis idő és még szorosabb és még szorosabb lesz....

Régebben, érettségi tájékában a páromban is előjött a világmegváltó gondolat, az eljegyzésről, aztán átgondoltuk, hogy még egyetem, még távkapcsolat még minden...akkor kicsit csalódott volt. De azt hiszem ma ő is boldog, hogy még nem történt meg a dolog. És én is. Most valóban egy megfontolt döntés lesz részéről és részemről is....

Sok boldogságot és sose múljon el ez az érzés belőled:)

Hasonló sztori a miénk is.Még anno,talán 2 éve voltunk együtt.Beszélgetés alkalmával felmerült h gyűrű stb,de nem is forszíroztuk tovább a dolgot. Na,aztán jött a karácsony.Ajándék. Kaptam egy pici dobozt. Benne egy csodaszép gyűrűvel!! ((Már könnybe lábadt a szemem, h úristen, megkéri a kezem!)) Aztán nem mondott semmit..Csak szimplán kaptam egy szép gyűrűt karira... Azért jól becsapott :) De ma már jót nevetünk ezen. Idén házasodunk :)

Kérdésedre válasz, rosszul érezném magam a helyedben,mert félre érthetően adta elő, h mit kapsz...De ne nyaggasd,majd be nő a feje, és megkéri akezed. De azért 1,5 év még nagyon fiatal kapcsolat. Rengeteg időtök van. Nekünk 5 év után lett eljegyzés.

Engem spec. nem érdekel az eljegyzés, sem az esküvő, de elmondom, a barátnőm akit igen, hogyan csinálta,, hogy olyan legyen, mintha magától akarta volna. Persze ehhez szükség volt néhány barátra és bartánőre, akik éppen akkor házasodtak, vagy jegyezték el őket. A férjek, vagy férj jelölt haverok szoktak beszélgetni, és ha legalább az egyiküknek kellő a hozzáállása (persze asszonyka miatt), akkor a többi haverra is hatással tud lenni hogyan is lehet élni.

Nekem tehát az a tapasztalatom, hogy ha sok haverjuk van, akkor úgy élnek, ahogy a nagy többségük és egymást majmolják.

A barátnőmnek szerencséje volt, (vagy mégsem?), hogy abban az időben ketten is házasodtak, így ők voltak -szerintem az utánzó-harmadikok.

Így is lehet..