Eljegyeztük egymást a barátommal, de ő közölte, hogy sajnálja, de papnak áll. Nem értem?

Szia!

Ne haragudj, de nekem valami nem stimmel.

1, Ha valaki papnak készül, akkor annak a szellemiségében él, mozog, gondolkodik. Nem hinném, hogy barátnője lesz, akit eljegyez, közben szexuális életet (is) élnek, majd közli, meggondoltam magam, pap leszek. Azért ez nem így megy, egyik napról a másikra.

2, Milyen pap lesz? Ha jól tudom (ha nem, javítsatok ki), csak a katolikus papokra vonatkozik a cölibátus. Reformátor nősülhet, lehet családja is.

3, Az eddigi életét, hogyan tudta/tudta összeegyeztetni azzal, hogy most pap szeretne lenni? Mennyi idős? Most papi iskolába fog járni?Az ő családja hogyan fogadta a hírt, tudnak-e róla?

Rengeteg kérdést vet ez fel. Komolyan elbeszélgettetek ezekről, vagy csak jött a bejelentés (sokk szerűen), aztán meg se tárgyaltátok? Volt esetleg valami jele annak, hogy ilyen pályára készül? Mert ha nem, akkor igen csak fura a szitu, mintha kifogást keresne...

Ha viszont voltak jelei, a családja is tud a tervéről, akkor igen komoly lelki válsága lehetett emiatt, és döntött. Ez esetben nem téged választott....

Akár melyik eset áll a valósághoz legközelebb, engedd el. Ha menni akar, nincs értelme tartóztatni.

Tudom, hogy most nagyon rossz, de idővel könnyebb lesz.

Minden jót, sok erőt, és segítő barátokat!

Üdv!