Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Lányok, ha tudtátok előre, hogy hamarosan megkéri a kezeteket a párotok, hogy "bírtátok kivárni"?
Mi 4 éve vagyunk együtt...már évek óta tudja a párom, hogy meglepetést szeretnék, semmi felhajtást, csak annyit, hogy ne tudjam, hol mikor lesz a nagy alkalom.
Egyik nap valaki megkérdezte, hogy "nem lesz eljegyzés", erre szóba került a téma nálunk is. Már nem bírtam rá kérdeztem. Azt mondta "már a felén túl vagyunk a várakozásnak". Kérdeztem, hogy csak a felén? Mire azt felelte közelebb van mint gondolnád.
Ez után mást nem árult el...nem tudtam semmit kiszedni belőle...de azóta megőrülök, esküvői ruhákat nézegetek, dalokat hallgatok, videókat bámulok...pedig az esküvő még biztos várat magára...
Bediliztem, hogy kerüljek ki ebből a helyzetből?:)
A poén az az, hogy a házasság az csak valakinek a kitalációja.
Emberi találmány mint a TV vagy a wc papír.
Vagy mint a pénz, az adó meg bíróság.
Tehát a kérdező "álma" valójában csak egy ókorban élt ember ötlete amelyet azért talált ki hogy kevesebb zavargás legyen a társadalomban..
Akit érdekel nézzen utána minek vezették be a házasságot.
Nem titok hogy a Biblia csak átvette a jól bevált módszert és nem Isten passzolta le hogy ennek így kell lennie....
Én sejtem mire gondolsz Kérdező :)
Nekem azt a pluszt adja az eljegyzés, hogy "igen, a párom döntött, és velem szeretné leélni az életét, és hajlandó engem hivatalosan is felvállalni". Tudom, hogy létezik a válás, és hogy az esküvő nem garancia, de nekem az élettársi kapcsolat befejezetlen, mintha nem merne elköteleződni, és várna egy jobbra, így könnyebb kilépni a kapcsolatból. Viszont én csak olyannal létesítek kapcsolatot, aki hasonlóan érez, így ebből nincs gond. Hasonló helyzetben vagyok, mint Te, nálunk is most kezdődött a gyűrűnézegetés, és a sejtelmes beszélgetés a nem is olyan távoli jövőről :)
Én nem vagyok ennyire naív. Mi is lassan 4 évesek, nálunk is többször szóba került már ez a téma, de én már nem hiszek neki. Múltkor is azt mondta, mikor azon filóztam hogy szakítani kéne, hogy én vagyok az egyetlen nő az életében, és engem akar elvenni feleségül, bla...bla...bla...Csakhogy nem kéri meg a kezem soha, múltkor vagy 2 hónapja állítólag már a gyűrűket nézegette, de már azzal se dobott fel, mert már nem is biztos hogy hozzá akarok menni, ha ennyire kínszenvedés neki megkérni a kezemet. Nekem teljesen elvette a kedvem az egésztől. Volt hogy én is nézegettem ruhákat, tervezgettem, de aztán mindig elfogott egy szomorúság, mert rájöttem hogy én már ezek után nem lennék szép és boldog menyasszony és semmi kedvem az egészhez.
Én mondjuk nagyon féltékeny típus vagyok. Mostanában többször észrevettem rajta csillámport és azóta beteg vagyok a gondolattól. Csak az a szörnyű, hogy azt sem tudom 100%-ig kizárni, hogy nem rólam került-e rá. Kifejezett csillámport nem használok, de a sminkes cuccaimba, még a szemhéjpúderembe is van keverve csillogó valami, csak nem feltűnő és sokáig azt se vettem észre, hogy ha nagyon megnézem, az én arcomon is vannak csillámok. Mégse tudom, hogy hogyan került rá:((( Teljesen ki vagyok borulva. Most magyarázta el néhány napja, mennyire szeret, csak én kellek neki, de hülye lennék elhinni. Minden nap látok vagy 20 sokkal jobb nőt nálam, úgyhogy nem hiszek neki.
Ha belegondolok, néhány napja mondta azt, hogy engem akar elvenni, de semmit nem éreztem utána, tulajdonképp már nem hiszek ebben.
22:45 nem csak papír, és nem csak romantika
Inkább társadalmi elvárás. Ha valaki nem megy férjhez, akkor hú, biztosan nem normális, biztosan valami baja van..
Itt gyk-n is olvastam ilyen megjegyzéseket már.
"Az első találkozásunk óta tudom, hogy majd egy napon megkéri a kezemet...:)"
Nem érzed ezt kicsit furcsának?
Egy kicsit túlzásnak tűnik...
ma 03:23
A 4 év relatív :) Nem írta le a kérdező, hogy hány évesen jöttek össze, a párommal mi is 4 éve vagyunk együtt, de akkor én 15, ő meg 17 volt, ezért is nem érezzük soknak a 4 évet eljegyzés nélkül. Ha valakik huszon-harminc évesen ismerkedtek meg, akkor pedig valóban soknak tűnne.
Nekem az az igazi meglepetés, amikor fingom sincs,hogy mikor kéri meg!:)
Mi pl. nem beszéltünk róla. Nyilván gondoltam,hogy megfogja,hiszen közös házépítésbe kezdtünk, de én úgy voltam vele,hogy pont ez az,amit nem szabad sürgetni, erre magától kell rájönnie.
Aztán egyszer csak egy márciusi kedd este arra mentem haza,hogy az egész ház (túlzás nélkül az egész) sziromban, meg mécsesben úszik! Soha nem felejtem el azt az érzés. Szóval nekem igazán meglepetés volt.
Szerintem te se agyalj ezen ennyit. Meg fog kérni, legyen ennyi elég!
23:25
pontosan...Amúgy szép szó az az "életTÁRS" szó, csak szerintem már annyira agyon van gyepálva, hogy nincs már értéke...olyan hülyén hangzik, hogy "bemutatom az élettársamat":-S
...és igen kicsit olyan mintha nem lenne befejezve...
23:42
Sajnálom:-(
Én nem érzem magam naivnak, mert hiszek a páromban. Nem érzem, hogy kín lenne neki engem megkérni...ha így érezném, régen nem lennék vele...még fiatalok vagyunk, egyetemisták, nem sürget semmi...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!