Hagyjam, hogy eljegyezzen, vagy szakítsak vele?

Hasonló helyzetben nem voltam még, és remélem, nem is leszek, de a 20:39-es hozzászólás nagyon megragadta a figyelmem. Ugyanis én csak 3 hónapja vagyok együtt a párommal, de már egy ideje szóba kerültek ezek a dolgok közöttünk, és mindketten tudjuk, hogy ez egy komoly kapcsolat, és mindketten hosszútávra tervezünk. Egyikünk sem riadt meg a gondolattól, hogy egyszer majd közös életünk lesz, holott még csak másfél hónapja voltunk együtt.

Ezért én is jónak látom azt, hogy már a kapcsolat elején tisztázni kell, ki mit vár a másiktól. Van egy barátnőm, 25 évesen ment férjhez, az első barátjához, akivel úgy is jöttek össze, hogy rögtön első este, még mielőtt megcsókolta volna a fiú a kapualjban, búcsúzáskor, barátnőm rákérdezett: "el tudnál venni feleségül?" - mert ha nem gondolja komolyan, bele se kezdjenek. És láss csodát: vagy 5 éve házasok (fél év után megvolt az esküvő), és már van két kislányuk is.

Hogy én mit tennék a helyedben? Megvárnám, míg lenyugszik ő is, meg elcsitul ez a veszekedés (nem volt túl régen Valentin nap) és higgadtan előhoznám neki a témát. Mindenek előtt bocsánatot kérnék a hisztiért! Majd elmondani neki, hogy ez nekem miért fontos, elmondva neki azt is, hogy egy eljegyzés még nem jelent rögtön esküvőt. Csupán a hitegetésből van elegem, meg abból, hogy az idő folyton csak telik, de nem történik semmi.

Sok sikert hozzá!

22/L

én is szerettem volna, ha feleségül kér(21 vagyok, 3 éve jártunk már együtt), sokszor volt ez "vitatéma" nálunk. Aztán egyetemre mentem, szakítottunk 3 hónapra, de nem bírtuk ki a másik nélkül:) így kibékültünk, és kerek egy hete menyasszony vagyok:)

valóban üljetek le, és beszéljétek át a dolgot, ha kell, költözzetek kicsit külön. ha szeretitek egymást(cáfolnám, hogy minden kapcsolat törvényszerűen megromlik az idő múlásával) úgyis világossá válik mindkettőtök számára!sok sikert, szurkolok Nektek!

Én is kiakadtam volna a helyedben...8 év alatt semmi? Szerintem ez ijesztő. Én 8 hónapja vagyok együtt a párommal, és szégyen vagy nem, már várom (sajnos), hogy eljegyezzen. Mondja hogy nagyon szeret, meg tényleg ha szükségem van rá vagy bármire megadja. 21 éves vagyok, ő 26. Tudom, hogy nem fog megkérni, mert esze ágában sincs megházasodni...gyerek meg abszolut nem kell neki...én 25 éves koromig szeretnék szülni. De egy stabil családi háttérrel....tényleg meddig érdemes várni? Én 8 évig ki se bírnám, nekem ez olyan kiábrándító lenne.

Én azt javaslom, hogy ne keseredj el, tényleg beszéljétek meg, biztos van valami oka, amiért nem akar megkérni. 8 év az tényleg hosszú idő, ő is kidobna "csak" 8 éve a semmiért? Meg most neki miben másabb, ha eljegyez? A kapcsolat neki nem fog változni, csak téged nyugtatna meg, hogy van értelme a számodra is ennek az egésznek.

Kitartás és sok sikert!

Mi 6 éve vagyunk együtt. Már szóba került eljegyzés, esküvő, meg gyerek téma. De persze mindent csak később. Én 23, ő 26 lesz. Én már nagyon vágyom rá hogy eljegyezzen.

Én nem fogom kikönyörögni, mert amúgy minden oké köztünk, leszámítva a kisebb szokásos vitákat.

AZt nem értem, hogy ugye a nő nem "könyörögje" ki a gyűrűt magának, mert hogy a férfi döntse el, és a férfias voltában ne sértsük meg....

De ha viszont a férfi tudja, hogy mit szeretne a párja, és ugye ő a nagy Ő neki, akkor annak a bizonyos nőnek miért nem kéri meg a kezét??? A másik oldalról nem lehet nézni, hogy esetleg a nőben marad "tüske", hogy neki nem kérte meg a kezét, csak halogatta a dolgot, holott már régóta tudja hogy vele akarja leélni az életet??? Csak a férfi számít, vagy az is hogy a nő mit érez?

NEkem pl a legtöbb barátnőmet eljegyezték, és ők közel sincsenek annyi ideje együtt, mint mi. Tudom nem az idő számít, hanem a kapcsolat. AMi nálunk nagyon jó. És én várom a gyűrűt! És megértem hogy te is várod.

Nem kötekedés képpen, de leirom. Sokan irják, hogy nem az idő számít...türelem, és megkérik a te kezedet is... És irják ezt olyanok akiknek nem 6 és nem 8 év után kérik meg a kezüket, hanem 1-2 év max 3 év után. Ők ezt sztem nem érezhetik, hogy nekünk ez milyen. De tényleg ne sértődjön meg az, akire ez ráillik.

ezt nem teljesen értem. te nem akarod kierőszakolni a házasságot. de ennek ellenére ráförmedtél, és mikor látta, hogy neked ez mennyire kéne, akkor megveszi a gyűrűt. de nem tudod mit kezdj ezzel, hiszen nem kierőszakolni akartad.

mi lett volna, ha úgy rákérdezel egyébként, hogy, nem jut-e eszébe a házasság? hogy megkérje a kezedet? hogy mi erről a véleménye? akkor talán kiderült volna, hogy ő mit gondol erről. többet kéne beszélgetnetek.

mert ha ilyen kommunikációval indulsz neki egy házasságnak, akkor inkább ne is tedd.

Egyetértek veled! 8 év az már nagyon hosszú idő. Én 2 éve vagyok együtt a párommal, és úgy tűnik le fogunk ragadni egyhelyben:( Azt mondta majd eljegyez, de eddig még nem tette meg. Ez nem is lenne baj, de olyanokat mond h az együttélésről kb 5-6 év múlva tudnunk csak érdemben beszélni, addig nincsen rá lehetőség( hitelek, saját lakás stb). De ez csak az előkészület! Házasság majd csak utána, legalább 2 évvel h legyen pénz a lagzira. Utánaszámoltam, kb 8 év mire teljesülne az álmom, akkor lennék 29, és se gyerek semmi. Nem tudom h vele maradjak-e.

Amúgy pont ma beszélgettünk a témáról, volt sírás a részemről, és rájöttem h nem lesz ebből semmi. Ő még nem akarja, kényelmesebb az anyjával élni, pedig én képes lettem volna érte áldozatot hozni, minden téren!

Nagyon elkeserített a hozzáállása így 21 évesen, lehet h nem maradok vele sokáig, pedig szeretem:( De nem akarom h elszálljon az életem:(