Egyre többször piszkálom páromat, hogy jegyezzen már el. Nem tudok leállni, de tudom, hogy ezzel csak rontok. Mit csináljak?

Szánalmas, hogy pont te titulálsz frusztráltnak másokat, mikor az egész kérdésed a benned dúló frusztrációról szól 😂

Heti szinten erőszakoskodsz meg idegesítesz egy férfit, hogy kérje már meg a kezed, de még így se kellesz neki 🙄

"Azért fontos, mert én egyébként pár éven belül szeretnék esküvőt és gyereket is."

És ő mit szeretne? Mert hogy az is számítana. Plusz a világ mit szeretne? Lehet olyan világ lesz pár év múlva, amire bűn gyereket szülni (én már most így látom... előre sajnálom a mai gyerekeket a világ állapota és élhetetlensége miatt).

Plusz készülj fel, hogy oltári sokba kerül a gyerek felnevelése. 23 évesen nem tudom mennyi félretett pénzed lehet, de ha ne adj isten valami tragédia történik (baleset, munkahely megszűnik stb) egyből nem lesz úgy pénz se.

Nem szabad ennyire ragaszkodni tervekhez/ elképzelésekhez, mert csak magadat és párodat fogod kikészíteni. Lehet, hogy összeházasodtok és évekig nem jön majd össze a baba - a végén majd a terved miatt már robotszerűen szexeltek csak azért, hogy legyen már baba, majd sírva nézed a negatív teszteket stb. Teljesen kész lesztek lelkileg/ testileg is (egyik barátnőm járt így, most 3 év szenvedés/kinlódás, "gyere Józsi, most van ovulációm, nem érdekel hogy nincs kedved, tegyed befele" után sikerült a gyerek, nehezen meg is szülte, utána meg hónapokig panaszkodott, hisztizett, hogy milyen unalmas a gyerek, mert csak alszik, szrik,sír és hogy a Józsi sosincs itthon és nem segít semmit... meg is hízott, hullik a haja stb stb - most meg tervezik a másodikat, mert hát csok meg minden - na neki se lennék a gyereke az biztos .

Ne a tervekre koncentrálj, hanem a jelenre, arra, hogy a most a legjobb legyen. Ne stresszeltesd már szegény párodat - lehet fél megkérni, mert akkor már tervezni kell az esküvőt is és lehet nincs is rá pénz...

Próbálj olyan lenni, akire büszke lennél és akit irigyelnél. Majd akkor szülj, ha úgy érzed, hogy na igen, mostmár lennék a saját gyerekem - és nem terveznéd be előre évekkel a gyereked életét (pl na akkor a Pistike kitünő lesz, fogoros, 25 évesen házasodik, 30 évesen már a harmadik unokámat készíti majd stb stb. Közbe meg lehet szegény Pistike majd átbukdácsol az iskolán depressziósan és megfelelési kényszerrel, ami csak ront a helyzeten, kirepül nehezen 25 évesen a fészekből és soha nem néz vissza a kontrollmániás anyjára, akinek soha nem lehetett megfelelni bármit csinált és minden apró dologért, amit nem úgy mert tenni, ahogy anyja eltervezte, szidást kapott.

"Hát ha engem heti szinten b*szogatnál ezzel, biztos, hogy nem kérném meg a kezed. "

Mondj nemet, majd közöld, hogy egy év után hozzámész, és addig ne b*baszogasson ilyennel.