Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Igent mondanátok, ha valaki 7-8 év kapcsolat után akarna eljegyezni titeket?
Évekig megy a vetítés meg a halogatás a férfi részéről. Majd ekkor, majd akkor, kifogások, időhúzás, mellébeszélés. A nőnek egyre kínosabb a dolog, kb. a negyedik évfordulójuk óta mindenki megkérdezi - nem is feltétlenül rossz szándékkal, de olyan is van - hogy mikor lesz az esküvő, és nem tud mit mondani rá.
Mit tennétek a nő helyében, ha ilyen hosszú idő után megkérnének titeket?
Nagyon sajnálom kérdező.😔
Erre Ő mit reagált?
Akkor most szakítottatok is?
Szerintem ez kissé gyerekes.
Azt kellett volna tenni, hogy leülsz vele, és minden gondolatod kiadsz magadból, aztán őt is kérdezgeted, hogy ő hogyan vélekedik a dolgokról. Kommunikáció.
Ha nem tudod vele megbeszélni, akkor szakítás, ennyi.
Ez a sértődött “azért sem mondok mostmár igent” szerintem felesleges.
Hat te nem vagy komplett
Komolyan a nok miert csinalnak belole ekkora problemat?
Jol megvagytok ? Ha igen akkor mi a fenert fusztralod magad ezzel???
Sajat magad teszed boldogtalanna es ez majd azzal jar h a pasid lelep mert kell a fenenek egy olyan no.
Te meg ott alsz majd 35-40 kozott h de miert???
#85 Túl vagyunk már rengeteg beszélgetésen. Én tisztességesen elmondtam a kapcsolatunk legelején, hogy csak komoly és idővel házassággal végződő kapcsolatot szeretnék, ha ő nem, akkor nem egymást keressük. Ő azt mondta, bár egyáltalán nem házasságpárti, szerelmes belém, és ha nekem ez ennyire fontos, meg fogja kérni a kezem. Én vártam, nem hisztiztem, nem mentem az agyára a gyűrűvel, de a 4. évfordulónkon csak rákérdeztem, hogy akkor mégis mi lesz az eljegyzéssel, esküvővel. Azóta folyton mondja, hogy majd ekkor, akkor. Többször is kértem azóta, hogy legyen tisztességes, és mondja meg, hogy nem akar esküvőt (vagy azt, hogy csak velem nem akar), de erre csak annyit mond, hogy neki nem fontos az egész, szerinte semmi értelme.
Én ezért gondoltam úgy, ha szerinte semmi értelme egy esküvőnek, akkor nem is fogok vele esküvőkre járkálni ezentúl. Nincs benne sértődés, egyszerűen meguntam, hogy egy dekoratív bábuként álljak mellette ezeken az alkalmakon, miközben belül szenvedek tőle, hogy mindenki mást oltár elé vezetnek, én meg maradok az XY csaja vagy élettársa.
Kedves Kérdező!
Sajnálom, hogy így alakult, és hogy ennyi évnek kellett eltelnie, de teljesen megértem az álláspontodat. Szerintem jól döntöttél. :)
A házasság meg a gyerek téma pont olyanok, hogy nincs arany középút: akarom vagy nem akarom? Ezt mindenki el tudja dönteni. Most már én is úgy állok hozzá a dolgokhoz, hogy minél előbb tisztázni kell ezeket a kérdéseket (nyilván nem az első randin,de még azelőtt, hogy bárki érzései sérülnének). Ha már az elején kibukik, hogy a pasi nem akarja ezeket, akkor ne raboljuk egymás idejét - és ezt most abszolút jóindulattal mondom. Biztos van olyan, hogy valaki könnyen le tud mondani a vágyairól a másik kedvéért és leélnek így egy boldog életet, de szerintem ez 10-ből 1. A többi esetben ott marad a tüske meg a "mi le volna ha..." Remélem, azért sikerült békében elválni, és nem csüggedsz nagyon. Biztos lesz olyan, akivel legalább olyan jól kijöttök majd és még a jövőképetek is átfedésben lesz.
Fel a fejjel!
(#51 voltam)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!