Nagyon rossz, hogy 33 évesen kimaradt az életemből a házasság?

Én 31 évesen mentem férjhez, és mi sem haladtunk túl gyors tempóban. 3 év után kérte meg a kezem, pedig eleinte azt mondogatta, hogy 1-2 év jó kapcsolat után már megkéri. Még együtt se éltünk, amikor megkért, de végülis az eljegyzés egy dolog, egy barátnőm kétszer volt menyasszony, de a kapcsolat nem jutott el a házasságig végül.

Az a baj, hogy szinte mindenki beleesik abba a hibába, hogy azt nézi, körülötte mi, hogy történik pl a kortársaival. Minden embernek megvan a saját életútja, mások huszonévesen házasodnak, majd elválnak és 40 évesen találják meg az igazit, valaki örülne már egyáltalán egy normális párkapcsolatnak is, nem hogy egy házasságnak, de még az se jön össze. Egy 32 éves ismerősöm már másodjára házasodott. Az elsőnél is csak a házasság és a nagy csinadratta kellett, utólag ő maga vallotta be. Merthát már mindenki házas volt körülötte, barátnők.. stb.

Én hiszek abban, hogy nincsenek véletlenek és hogy megvan az oka, hogy miért halad mindenki más iramban. Ahogy annak is, hogy még nem vagy házas. Lehet, hogy a mostani párod se az igazi. De lehet, hogy valaki, aki ugyanúgy családot szeretne már alapítani, pár hónap után házasságot szeretne, mert úgy gondolkozik, mint te. Hány ilyet hallottam, hogy 6-7-8 éves kapcsolatok után szakítás volt, rá pár hónapra összejött valakivel és pár hónap után össze is házasodtak. Én is azt gondoltam, hogy a párom csak halasztgatni fog, de végül tavaly összeházasodtunk. Mint kiderült, nem is magával a házassággal volt baja, hanem inkább az esküvő körül zajló mizériával, mert utál szervezgetni, tervezni. De végül minden jól alakult.

Tudom, hogy nehéz, de ne azt nézd, mások milyen iramban haladnak. Ja, és a házasság után meg majd az jön, hogy na, mikor lesz már gyerek, és hogy másoknak már van, meg milyen hamar összejött az esküvő után.. Szóval valami mindig lesz, amin lehetne "versenyezni", de bele is rokkanhatunk akár, mert úgyse úgy lesz, ahogy mi akarjuk (főleg ha görcsösen), hanem ahogy annak lennie kell.

Azért akarod, hogy elvegyen azonnal, mert az exed nem vett el, te meg nem akarsz várni. Komoly érv.

Ezt a kapcsolatot csak az exed függvényében látod. Azért akarsz esküvőt MOST, mert 7 évet elpazaroltál (MÁSSAL). Őszintén szólva teljesen megértem a párod, hogy neki ennyi nem elég a házassághoz. Ő tojik a múltadra, az exedre. Igaza van.

"a kapcsolatunk másról sem szólt, mint arról, hogy a gyerekeinek hogy legyen jó"

Ezek szerint már megint egy idősebb faszival álltál össze. Ez alapján azt mondom, teljesen esélytelen az, hogy valaha elvesz téged.

Ha nem vette el a gyerekei anyját, akkor nyilván téged sem fog.

Ha elvette, akkor sincs rá sok esély, az elvált férfiak nagy része kerüli az újraházasodást, mint a tüzet.

Számomra ez a hitelfelvételes terve elég lenne, hogy meneküljek ebből a kapcsolatból. Az, hogy nemet mondtál rá, az egyetlen okos döntés volt részedről. Ennek a pasasnak arra kellesz, hogy a segítségeddel könnyebben jusson házhoz, de a te érveid (amik bármilyen elkeseredettség szülte őket, valahol mégis logikusak) le vannak söpörve az asztalról.

Az pedig még mindig nem igaz, hogy a válaszolók rosszindulatúak, csak kiszúrja a szemünket az, amit te nem akarsz észrevenni.

Nem lehet rajtad segíteni, és nem azért mert senki sem akar, hanem mert nem hagyod. Olyan ez, mikor valaki a tünetekre keresi a megoldást, de a fő problémát nem akarja megszüntetni, ami okozza a sok sz.rt.