Vallási ellentét a barátnőmmel! Nagyon kiakadtam! Hogy kezeljem ezt az egészet?

Na ezért nem jönnek össze soha egy vallásossal vagy egy hívővel

Számomra ők egy beteg szekta tagok

Baratnod is beteg

Nem is jönnek össze olyannal aki hisz az ilyen mesékben és meg ram is akarja eroltetni meg manipulál és hitetlenezik

Beteg agyú a baratnod az is biztos

Menekülj míg tudsz jobbat erdemelsz aki nézi azt hogy TE mit szeretnél és nem csak a beteges vallási nézeteit tartja szem előtt

24N

Lehet rosszul tudom, de a templomi esküvő nem csak akkor lehetséges, ha mindkét fél megvan keresztelve, stb? Vagy te is megvagy, csak nem gyakorlod a vallást?

Amúgy nem hiszem, hogy csak arról szól, hogy az legyen amit ő akar. Gondolj bele, később bármi problémátok lesz, mindig bedobja majd ezt a vallásos témát.

Én sem gyakorlom a vallást, de azt sem mondhatom, hogy teljesen kimarad az életemből. Ha olyan lenne majd a férjem, aki nem vallásos, simán lemondanék a templomi esküvőről, sőt lehet, hogy amúgyis. Az egyetlen amihez ragaszkodnék, hogy a gyerekeink legyenek megkeresztelve.

Azzal, hogy a templomban hozzámegy egy hitetlenhez, megsérti Istent, de azzal nem, hogy a hitetlen farkát a szájába veszi :-)

Azon kívül nem is jár templomba, nem mindegy neki, te miben hiszel?

Nem azért szakítanék vele, mert hívő, hanem mert gerinctelen, nincs igazi hite, meggyőződése, úgy tekergeti a dolgot ahogy épp neki tetszik.

Egy: a barátnőd nem vallásos hanem fanatikus, valami baja van az agyának. A vallás nem kifelé nyilvánul meg hanem befelé és nem másokat akar megtéríteni hanem önmagát jobbá tenni. Egy vallásos ember tiszteli az ateisták világnézetét is attól függtelenül hogy nem ért velük egyet.

Kettő: Ha az egyik fél nem hisz Istenben akkor semmi értelme a templomban kötött házasságnak. Csak az egyik veszi komolyan.

Mi ezt a problémát úgy oldottuk fel (nálunk én vagyok református párom pogány.Bár nálunk inkább a nagyszülők dogmatikusak, én már nem "kötődök olyan erősen a valláshoz) Hogy csak polgári szertartás volt, viszont azt kihelyezetten kértük és egy régi Árpád kori templomromnál (Zelemér) a kereszt alatt volt az esküvő. Így volt is templom de nem is kényszerítettem a párom semmire. ;) Nagyon különleges volt.

Nagyik lelki békéje is rendben maradt az oltárt látva. Mondjuk én alapból úgy gondolom (és egy mélyen hívőnek is így illene) hogy ha van valaki felettünk nem azt nézi majd kinek milyen "papírja" van vagy melyik templomban esküszik. :S

akkor ugye együtt sem éltek és nem dugtok?

az az igazi vallásosság

(aki meg e kettő nélkül házasodik, eszetlen)

akkor meg mit akar?

amúgy meg ilyen korban ki a fene akar házasodni?

vagy kb 8-10 évetek

Én is vallásos vagyok, vőlegényem is, csak merőben másik felekezetnél. Tökéletesen jól megvagyunk, állami esküvőnk lesz, mert az mindkettőnk vallásával kompatibilis és vallásról csak információcsere kereteiben beszélünk. Ennyire egyszerű.

Nyilván mindkettőnk terveiben a saját vallási szertartás volt, de könyörgöm, nem fogjuk egymásra erőltetni a saját hitünket. Sokkal jobban szeretjük egymást, mint ahogy a vallás (nem a hit. A felekezet!) által meghatározott szabályokat kövessük tisztán. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az egyik nem hívő. Ha meg a vallást használja arra, hogy irányítson, magáról állít ki bizonyítványt.