Nem értem a férjemet, mi lehet a baja?

Több, mint 10 éve vagyunk házasok. Közel 40 évesek vagyunk... Van két gyerekünk is, minden szuper.

A nagyon fontos dolgokban egyetértünk, persze van, hogy olykor más a véleményünk, de normálisan meg tudjuk mindig beszélni és közös nevezőre tudunk jutni gond nélkül.

Leírva kicsit banálisnak tűnhet a "probléma", viszont igencsak meg tudja nehezíteni a mindennapokat.

Férjemmel teljesen más a zenei ízlésünk, ő inkább diszkósabb zenéket hallgat, ezen kivül semmi mást.

Én nagyon vegyesen 70-80as éveket, de a fő irányvonal nálam a rock zene.

Így ismerkedtünk meg, hogy tudta ki vagyok-mi vagyok, szóval sokszor nem érzem jogosnak az ő részéről a kritizálást.

Akárhányszor bármilyen ilyesmi zenét hallgatok, mindig egyből jön a kritizálás, "b*zizás (ezek biztos b*zik), hogy néznek ki, mi ez az okádék zene és egyéb ilyen szurkálódás.

Sokszor eljutottam már oda, hogy inkább nem is hallgatok semmit, bosszantó... mert úgyis utána hallgathatom, hogy ki micsoda, stb. Én soha nem mondtam semmit azokra, amiket ő hallgat, nekem nem stílusom egyáltalán, de tiszteletben tartom, hogy őt azokhoz a dalokhoz köti emlék, élmény,stb.

Csak egy dologra tudok gondolni, hogy miért gondolkodhat így és az pedig az, hogy amikor összejöttünk az egyik ismerősöm megjegyezte mindenféle rosszindulat nélkül, hogy ő tényleg különleges srác lehet, ha összejöttünk, mert soha nem volt ilyen stilusú párom.

Eltelt nagyon sok év azóta, amióta összeházasodtunk és egy deka koncerten vagy hasonlón sem voltam, úgy voltam vele, hoyg egyedül nem megyek, ez így alap...néha nekem is jólesne a kikapcsolódás, az elfogadás részéről... sokszor bizonyítottuk egymás felé a hűségünket, szerelmünket, én a mai napig nagyon szeretem őt. De akkor mégis miért nem tud már ezen túllépni és egyszerűen csak elfogadni, hogy én ezt hallgatom és nem mást?