Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Csúnyán összevesztünk. Hol a határ?
Tudom, mindenkinek más a határ, de nekem azt hiszem a párom átlépte azt. Mostanában folyton ideges, nem lehet vele beszélni, és hiába probalok vele normalisan, higgadtan megbeszélni valamit, egyerűen nem lehet, mert azonnal a torkomnak ugrik.
Ma is így történt. Van egy különélő kisfia, aki most nálunk van, es nagyon leszidott valami miatt (nem nagy ügy), aztán én a védelmére keltem, hogy szerintem ezt nem kéne. És főleg azt nem értem, hogy minek hozza mindig fel a kisfiú anyukajat, hogy biztos vele is így még úgy van, stb. Próbáltam nyugtatni, hogy ne cseszegesse már (nem a gyerek előtt), de én olyat kaptam!!! Hogy én ne szóljak bele, ne osszák neki tanácsokat, mert azt gyűlöli, és jött oda felém közel az arcomhoz, hogy nyomatekositsa mondanivalojat. Nem mondom, hogy fenyegetően, de ijesztő volt ahogy az arcomhoz jött idegesen, miközben én semmi rosszat nem akartam. Nem esett jól, mert ha itt van a 1o éves fia, akkor Mindig mosok, főzök, takaritok rá, hogy ezzel is segítsem a páromat mikor a misfiu jön hozzánk. Szóval azt elviseli, ahhoz van közöm, de hogy szóljak valamiért ahhoz már nincs???
2 éve élünk együtt, de már annyira idegtéőek nekem ezek a viták, hogy elmondani nem tudom.
Én fújom fel?
Minek vagy egy agresszív emberrel, hmmm?
Velem egyszer nem kiabált még a párom, és a 14 év házasság alatt apa is egyszer kiabált anyával, de ott nagyon összevesztek valami hülyeségen.
Tudod ki lenne egy veszekedős, ingerült pasassal...
Hat egy biztos, hogy most lelépek egy időre, mert el kell gondolkodnom hogyan tovább. Mondtam neki is, hogy csalódtam benne mint férfiban és mint apában is. Hiába nem az én fiam, de a párom, akit szeretek az ne beszéljen így a gyerekével. És ezt most nem úgy mondom, hogy közöm lenne hozzá.
Hat el vagyok keseredve, mert nyilván nem így terveztem. De ahogy ti is írjatok, ez nem lesz jobb, csak rosszabb és ha közös gyereket akarok??? Ahh, kizárt.
Azt sem értem, hogy minek kell mindig emlegetnie a volt feleségét a gyereknek. De megjegyzem a volt felesége is pont ezt teszi. Ha nálunk van a gyerek, akkor bántja az apjával, hogy biztos ott jól érezted magad, stb.,stb. Ha nálunk van, akkor az apja emlegeti az anyját hasonló témákban. Én ezt nem értem. Nem tettek magukat túl egymáson? Én ha valakivel jól érzem magam, letojom, hogy az ex parommal mi a helyzet. A lényeg, ha nálunk van a gyerek, akkor jól érezze magát és a párommal való közös élettel foglalkoznek, nem a múltammal.
Szerintem jól teszed, ha egy időre egy kicsit elvonulsz gondolkodni.
Igen, az nagyon nagyon mérgező a gyereknek, ha a szülei egymást ócsárolják. Ügyesen elcseszik a leendő párkapcsolatait egy ilyen rossz mintával. Szégyen...
Szegény gyerek ô hallgathatja mindkét oldalon, hogy mennyire tökéletlen s akiket szeret rühellik egymást. :(
Ez is baromi gáz de az, hogy az arcodba másot szintén. Ez ilyen verõlegény stílus. Velem meg egy idegen se beszéljen ilyen lekezelõen nem hogy az akit szeretek. A szeretet nem jogosit fel félelemkeltésre.
Ugye eljottem átgondolni a kapcsolatunkat. Most az van, hogy bocsánatot kért a kisfiától, probalja normalizálni a helyzetet. Azt mondja belátja, hogy igazam van mindenben és másképp fog hozzáállni a kapcsolatunkhoz, és bántja az egész, de hogy jelenleg sok a problémája és elragadtták az indulatai stb.,stb. Csak sajnos én most jelenleg nem tudok neki megbocsátani és hinni sem. És igen, ha szeretünk valakit akkor nem vagyunk lekezelőek és nem maszunk a másik arcába!
Köszönöm a hozzászólásokat mindenkinek! Ha irtok még azt továbbra is szívesen olvasom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!