Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Csúnyán összevesztünk. Hol a határ?
Tudom, mindenkinek más a határ, de nekem azt hiszem a párom átlépte azt. Mostanában folyton ideges, nem lehet vele beszélni, és hiába probalok vele normalisan, higgadtan megbeszélni valamit, egyerűen nem lehet, mert azonnal a torkomnak ugrik.
Ma is így történt. Van egy különélő kisfia, aki most nálunk van, es nagyon leszidott valami miatt (nem nagy ügy), aztán én a védelmére keltem, hogy szerintem ezt nem kéne. És főleg azt nem értem, hogy minek hozza mindig fel a kisfiú anyukajat, hogy biztos vele is így még úgy van, stb. Próbáltam nyugtatni, hogy ne cseszegesse már (nem a gyerek előtt), de én olyat kaptam!!! Hogy én ne szóljak bele, ne osszák neki tanácsokat, mert azt gyűlöli, és jött oda felém közel az arcomhoz, hogy nyomatekositsa mondanivalojat. Nem mondom, hogy fenyegetően, de ijesztő volt ahogy az arcomhoz jött idegesen, miközben én semmi rosszat nem akartam. Nem esett jól, mert ha itt van a 1o éves fia, akkor Mindig mosok, főzök, takaritok rá, hogy ezzel is segítsem a páromat mikor a misfiu jön hozzánk. Szóval azt elviseli, ahhoz van közöm, de hogy szóljak valamiért ahhoz már nincs???
2 éve élünk együtt, de már annyira idegtéőek nekem ezek a viták, hogy elmondani nem tudom.
Én fújom fel?
Nem, nem fújod fel.
Ezt sajnos nem velünk kell megbeszélned, hanem vele.
Leülteted, és szépen elmondod neki...
Én vállaltam az utánfutódat is, együtt élünk, ugyan olyan jogom vanj beleszólni a nevelésében.
Betartottad a határokat (nem a gyerek előtt mondtad, h nem kéne), szóval egy szava sem lehet.
Ha ez így neki nem jó, és csak akkor vagy jó neki amikor mosni főzni kell rájuk, akkor bizony ezt benézte, mert nem bejárónő vagy.
Hasonlóan élünk mi is, a párom félrehív ha nem ért egyet a nevelési módszeremmel, és elmondja a véleményét.
Többször meg is szoktam fogadni, pedig neki nincs...
Na pont ezért nem kezdtem olyannal soha, akinek már vannak gyerekei. Egyetlen egy alkalommal randiztam valakivel, akinek két kisfia van, gondoltam ne legyek előítéletes, egy próbát megér. Hát örökre elvette a kedvem, hogy gyerekes apukával próbálkozzak. Egész randin azt hallgattam, hogy az exfeleség megcsalta őt, hogy most hétvégi apuka lett és csak dőlt belőle a panaszáradat.
Sajnos az emberek válás után mindig a gyereken és az új párkapcsolaton dühöngik ki a sérelmeiket.
Kevés a jó példa, legalábbis a környezetemben ezt tapasztalom.
"egyébként ha nincs vita nagyon jó vele" - ezt fájt olvasni is. Ezt mondod majd kék-zöld foltokkal is?
Két év nem sok idő, gyereketek szerencsére nincs, húzz el, amilyen gyorsan csak lehet.
Ez a viselkedés egyáltalán NEM normális a részéről!
Igen, azt is érdemes számba venni, hogy ha nektek lesz majd közös gyerek, akkor vele is így fog bánni? Szeretnéd-e, ha a gyereked egy zsarnok apa mellett nőne fel?
Valószínűleg amúgy, hogy nem lépett túl azon a kapcsolaton, ha mindig a gyerek anyját hozza fel. Egyébként mivel te vagy a párja, szerintem van beleszólásod abban, hogy hogyan bánik a gyerekével a közös otthonotokban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!