Mi az a határ, aminél igénybe vehetem a párom segítségét?

Persze hogy nem mondasz vissza semmit ha serelem er, tudod miert nem? Mert felnott ember vagy es mar nem ovis, ezt te is irtad.

Ha lenne egy munkatarsam aki szivoskodna szepen leepitenem. Ha nem mukodne valoszinu belolem is elojonne az allat. Ha az sem segit, akkor szolok a fonoksegnek. Ha az sem segit, akkor elkezdek jegyzetelni, hang/video felveteleket csinalni es zaklatasert felnyomom a pitsaba a munkaugynel/rendorsegnel.

Ha hasonlo szituban lennek, lehet hogy megbeszelnem a parommal, nem azert, hogy rauszitsam ot az illetore, hanem azert mert eleg jo emberismero, tudja kiket/hogyan kell kezelni bizonyos szitukban, biztos tudna tanacsot adni, hogyan reagaljak a dilis munkatarsra, hgy az abbahagyja a h.lyeseget, de eszembe nem jutna fizikai erejevel fenyegetozni a masik fele.

Inteligens/ertelmes emberek vagyunk, ha nem ert a szep szobol akkor sem fajulunk a tettlegessegig, hanem magasabb pozicioban levo szemelyek segitseget kerjuk (felettes, fonok, rendor, biztonsagior stb).

Az az ismerősöd a főnököd legalább?

Amúgymeg, ha nem csinálod rendesen a munkád, valaki úgyis baszogatni fog...majd mindig hívod a pasidat, h "Drágám, basszál már oda egyet...."

25/F

Úgy gondolom, hogy abban semmi rossz nincsen, ha egyszerűen elmeséled neki, hogy mi történt aznap a munkahelyen. Mi is mesélünk ezt-azt, vicces történéseket, kicsit pletyózunk erről-arról. Így persze természetes, hogy ha valamelyikőnkkel rossz dolog történik, azt is megbeszéljük.

Lehet, hogy rajtad az is segítene, ha kibeszéled magadból, hogy a Béla beszólt valamit a munkáddal kapcsolatban.

Nem az oviban vagy, ezt helyesen látod, nem beköpni kell a kollégákat. Neked kell helyretenni a bunkó, beszóló emberkéket. Viszont jó érezni, hogy a párod támogat, de csak úgy tud, ha tudja, hogy mi folyik a cégben.