Nem vagyunk közös kasszán és én kezdem magam rosszul érezni?

Két gyermekem van, nem az apjukkal élünk, hanem egy másik férfival. Természetesen nem az anyagiak miatt, hanem mert...szeretem. Vagyis igaziból nálunk van mindig, azt mondja hazajön, de azért van neki is otthona, ahova hazamehetne, ha akarna. Ha ez számít. Dolgozok, de mindig van valami gond, ami közbejön, így lett most is, mikor végre egyenesbe jöttem volna. A fizetésem harmadát elviszi a letiltás, mert nem tudtam ledolgozni a felmondási időmet az előző munkahelyemen (most nem olyan fontos, miért) és távolléti díjat kellett volna fizetnem, amit abban a helyzetben nem tudtam, a részletfizetést pedig a "kedves" közreműködés miatt nem tudtam elintézni. Ebben a hónapban szerettem volna elkezdeni a számlámon lévő inkasszót fizetgetni, de a munkahelyemhez adták a letiltást vagy hogyan kell ezt "mondani". Így ugye a lakbér, rezsi el is viszi a maradék pénzem, a gyerekekre járó pénz pedig elmegy rájuk, még kevés is. Így ő segítget be nekem, de én ettől rosszul érzem magam. Tisztelem, becsülöm, hogy ilyen jó hozzám, de én ezt nem érdemlem meg. Túl sok jót én nem tettem azért, hogy ilyen kedves, segítőkész legyem és félek is, hogy minket is elér majd a pénzen veszekedés. Mondtam neki, hogy maximum azt fizessr ki, amit elhasznál (tehát max a víz egynegyedét, ami maximum 1500ft), többet ne adjon nekem. Ő viszont nem akarja ezt elfogadni. Mit tehetnék? Félek, hogy ez tönkte fog minket tenni. Nagyon félek, hogy ha valakinek mesél rólunk, majd azt mondják, hogy csak a pénze kell. De nekem nem az kell... Nem akarom más pénzét felélni, nekem ehhez nincs jogom. Hogyan értessem ezt meg vele? Az ő pénze, ne költse ránk, nem érdemeljük meg.

Mégegyszer leírom, hogy nagyon rendes tőle, nem panasznak szánom...csak félek, hogy a pénzügyek nekünk is gondot okoznak majd. :(