Szerintetek ez normális?

Mást akartok a jövőtől, ez hosszú távon sajnos nem fog működni. Nekem is azért romlott meg az utolsó kapcsolatom, mert a párom magas összegű hitelt akart volna felvenni lakásra, élete végéig azt törleszteni, míg én nem akartam arra kuporgatni, inkább kevesebbet egy független albérletre költeni, és mellette élni, nyaralni, kirándulni. Nekem többet ér az, hogy az életem tartalmas legyen, minthogy a végén elmondhassam, hogy van egy saját házam. Egyszer élünk.

Nálatok is ez az ellentmondás megvan, így nem biztos, hogy érdemes egy ilyen kapcsolatban maradni, ha nincs kompromisszum, mert valaki sajnos megalkuvó lesz, és az a jövőben rengeteg vitát fog szülni, és nagy eséllyel a kapcsolat végét fogja jelenteni.

Mondd el neki nyugodtan, hogy az, aki vesz egy házat és egész életében renoválja ugyanúgy nem tud spórolni, sőt kevésbé, mint az, aki bérel egy lakást.

Szépen sorban kéne haladni, és nem fejest ugrani a betonba, mindent a maga idejében, mert rá fog menni a kapcsolatotok, gatyát, minden, amit eddig felépítettetek - és nem a házra gondolok.

Vedd rá egy kisebb lakásra, ami jó állapotban van, a családi ház pedig ráér akkor, ha már van több gyerek, és nyűg a kisebb lakás.

Várjatok még két évet. Ha akkor is így gondolod. Jó ötlet ha vesztek egy házat :)

HA együtt maradtok tényleg :)

Nekem valószínűleg más a hozzáállásom, de kicsit megvilágítanám a párod által elképzeltek hátrányait is. Rengeteg embernek van szerintem indokolatlanul "házfétise", és építenek/renoválnak erőn felül családi házat, ahelyett, hogy bérelnének egy lakást vagy megelégednének egy régebbi házzal. Egy lakásfelújítás amellett, hogy nagyon sok pénz visz el, még időben is rengeteg áldozatot követel, és nem csak addig, amíg nagy nehezen elkészül, hanem utána is nehezebb fenntartani. Kész szakítópróba lehet az albérlet keresés is, nemhogy (félig) felépíteni egy komplett házat. Szerintem ez az egész csak arra jó, hogy utána évekig lehessen szopni meg idegeskedni miatta, ahelyett, hogy élveznétek az együtt töltött időt.

A ketreces hasonlat meg végképp érthetetlen, saját tapasztalataim szerint két ember bőségesen el tud élni 50-60 nm-en, mi nem is tervezzük, hogy nagyon lakásban lakjunk. Mondjuk nem halmozzuk a cuccokat, nincs böszme nagy sarokkanapé a nappaliban, de nagyon tágas így is. Minek belakatlan szobákat tartani, amíg nem muszáj? Ha azonnal gyereket akarnátok, akkor érthetőbb lenne, de ha még össze sem költöztetek, akkor teljesen felesleges.