Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nem tud leválni az anyjáról? Vagy ez normális?
A barátommal nemrég(pár hónapja) költöztünk össze. Engem nagyon zavar, hogy az anyja heti rendszerességgel eljön. Olyankor jópofizni kell vele, amit nem szeretek. Nem lenne probléma, de nagyon negatív asszony, állandóan panaszkodik. Úgy érzem kihasználja a fiát, mert ilyenkor megemlíti általában, hogy el kell őt vinni bevásárolni, megszerelni neki ezt-azt, stb... A barátom egyből ugrik. Nekem ez nem tetszik, nem akarom, hogy ennyire az életünk része legyen, nem akarom minden hétvégén látni. Zavar, hogy a barátom mindig dicséri, pedig nem sok mindent tett le az asztalra. Egyébként nem vagyunk rosszban, a barátommal is jól megvagyunk, de ez nekem furcsa. Én se hívom oda állandóan az anyámat, pedig szeretem. De felnőtt nő, nélkülem is tud létezni.
23l
Az anyja valószínűleg önző, egoista energiavámpír.
Amíg a párod ezt nem látja be, addig te csinálhatsz bármit, nem fog rád hallgatni. :(
"Úgy érzem kihasználja a fiát, mert ilyenkor megemlíti általában, hogy el kell őt vinni bevásárolni, megszerelni neki ezt-azt, stb..."
Ez nem kihasználás. Normális családban segítik egymást.
Csak pár hónapja költöztetek össze, szokni kell új helyzetet.
Kérdező! A legtöbb szülő nehezen ad teret a gyermekének, nehezen viseli, hogy már külön élete van.
Ha a párod édesanyja egyedül él, akkor érthető miért hiányzik Neki a fia.
Emellett semmi kivetnivaló nincs abban, ha segítséget kér a párodtól, nyilván egyedül nehézkes számára egyedül gondoskodnia magáról.
Arról nem ejtettél szót, milyen az egészségügyi állapota.
A barátodhoz hasonló anyás srácok maguktól nem nagyon szoktak leválni, de ha szóvá teszed (lehetőleg a "negatív asszony" meg "nem sokat tett le az asztalra" részek kihagyásával) akkor azért van remény.
23 évesen én is olyan voltam, mint a barátod, de az akkori barátnőm rámutatott hogy túl sokat ugrálok anyám kedvére. Beláttam hogy igaza van, változtattam, mégpedig bármiféle dráma nélkül, egyszerűen csak gyakrabban válaszoltam hogy "bocs, ma nem jó", vagy nem mindig hívtam vissza az első alkalmas pillanatban, stb. Így normalizálódott a helyzet, anyám egyre kevesebbet hívogatott, miközben a jó viszonyunk megmaradt.
"Emellett semmi kivetnivaló nincs abban, ha segítséget kér a párodtól, nyilván egyedül nehézkes számára egyedül gondoskodnia magáról. "
Egy 50 körüli, dolgozó nőnek miért lenne nehéz gondoskodni magáról? :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!