Közös vagy külön kassza?

Minek ezen agyalni? Ezt majd megbeszéled azzal, akivel össze akarsz költözni.

Ha most mindenki azt mondja, hogy külön kassza, neki pedig nem jó, akkor sokra mentél a válaszokkal.

Attol meg, hogy kulon kasszan vagytok, lehet allni az utazasokat meg egyebeket fizetesaranyosan. Nalunk sincsen kozos kassza, de ez nem azt jelenti, hogy mindenki minden helyzetben csakis a sajat reszet fizeti, forintra pontosan, es ha valakinek epp kevesebb a vagyona, akkor ugrik a kitalalt program.

Masreszt meg nem muszaj netto 90 ezret kereso lanyok koreiben ismerkedni, azert a 250-400 ezres netto meg annyira nem borzaszto ritka, ebbol pedig tud ugy gazdalkodni valaki, hogy ki tudja fizetni a nyaralasokat, sportot, egyeb kozos programokat.

Ennyire eltérő jövedelmeknél mindig külön kassza. Eleve semmi értelme a közös kasszának amíg nincsen gyerek. Meg több okból sem működőképes, maximum olyan kapcsolatokban, ahol az egyik fél mindent ellenőrizget, vagy élősködik a másikon, a másik meg nem mer neki szólni. De a bizalomhoz semmi köze nincsen. A bizalom az, mikor közös kassza nélkül is tudom, hogy a párom beleadja a részét az anyagiakba.

A jövedelemkülönbséget ezerféleképpen ki lehet küszöbölni. Az egyik nyilván az, hogy nem járkáltok állandóan olyan helyekre, amit ő nem engedhet meg magának. Van rengeteg program, ami akár 0 forintból is kijön. De például ha ő vezeti a háztartást, megszervezi a programokat, csinálja mindennek a melósabb részét, akkor ezt vehetjük úgy is, hogy kompenzálja vele az anyagi különbségeket. Például én ezerszer szivesebben kifizetek egy programot, mint hogy megszervezzem. Az utóbbi annyi pepecselés.

Ajándékokat nem kell neki venni, pláne nem drága dolgokat. Ez minden normális nőnek degradáló, még akkor is, ha ő is sokat keres.

Szóval simán megoldható a külön kassza és a jövedelemkülönbségek is. Amíg mindkét fél 100%-ot tesz bele a kapcsolatba, addig nem lehet probléma. Ha mindkét fél igyekszik annyit belerakni az anyagiakba is, amennyi tőle telik, akkor nincs probléma. Számomra nem lenne probléma, ha sokkal többet keresnék a páromnál, hogyha látnám, hogy ő is kiveszi a részét az anyagiakból, és nem úgy áll hozzá, hogy "dehát neked úgy is van pénzed".

Csak így személyes példák szintjén, hogy hogyan is lehet "kompenzálni". Nekünk volt egy kb 1 éves periódus párommal, mikor én még egyetemista voltam, ő pedig 3-400 ezreket keresett. A házvásárlás nálunk úgy történt, hogy magát a házat ő vette, a felújításokat meg berendezést ketten fizettük, utána pedig egy jó darabig én egyedül fizettem a rezsit. Mert nem akartam olyan házba beköltözni, amibe nem tettem bele semmit. Így volt ez a közös programoknál is, oké, fizessen egy drágább programot. De ha kávézni mentünk, akkor meghívtam, ha moziztunk egyet akkor fizettem én. Szóval azokat a programokat, amiket én is megengedhettem magamnak ne ő fizesse már. Mindketten meghívtuk egymást programokra, az anyagi különbség oly' mindegy volt. Annyi a lényeg, hogy én is fektettem bele energiát meg ő is. Amennyi pénzt csak tudtam azt rászántam a házra meg a közös programokra.

Közös kassza... Közös lónak mindig túrós a háta.

Egy példa:

X keres 110 ezret Y 290 ezret. Együtt 400 ropi. Aztán X elkölt a "közös kasszából" saját piti dolgaira meg ilyesmire háromszázat, akkor az már rég nem fair.

Kezdjetek különnel, és ha komolyabbra fordul, akkor közös.

Én nem szülnék olyan férfinek, aki szigorúan külön kasszán van, de azt sem várom el senkitől, hogy eltartson a 3. hónap után. Abban is egyetértek az egyik válaszolóval, hogy nem muszáj a minimálbéres nőt választani, válassz a tehetősebbek közül, tényleg vannak bőven nők, akik 2-300e felett keresnek.

én a külön kassza híve vagyok

ami közös kiadás azt így is el lehet felezni

ezen kívül meg költse mindenki a saját pénzét

nem értem, miért akarod a közös programokat áthidalni ajándékkal

vagy mindenki kifizeti a saját részét vagy egyikőtök meghívja a másikat