Csajok, ezt ti mennyire tolerálnátok?

Ha a nődnek az volt a reakciója, hogy az csak egy kutya, akkor egyszerűen egy érzéketlen ember. Ilyennel sose kezdenék.

Teljesen normàlis reakció a gyàsz, a szomorúsàg, és ugen a síràs is, igen, egy férfinàl is. Előttem sírt màr a férjem nem egyszer. Az egyik alkalommal pont a régi kutyusa miatt. Kicsit sem volt férfiatlan ettől. Igyekeztem megvígasztalni. Èn nagyon kutyàs vagyok. Van is 3. Nagyon összetörnék ha elveszíteném őket. Semmi baj nincs azzal, ha egy férfi sír. Ostobasàg, hogy ettől férfiatlannak tűnik. Aki ezt gondolja az szimplàn végtelenül buta, érzéketlen tuskó.

A barátnőd kicsit sem együttérző! Én mondjuk imádom az állatokat, főleg a kutyusokat alapból, úgyhogy 100%-osan meg tudom érteni, amin keresztül kell menned most. Ha lenne párom és ilyen helyzetbe kerülne, nyilván teljes mértékben mellette állnék, vigasztalnám, amennyire tudnám, és osztoznék a fájdalmában, hiszen számomra egy kutyus mindig családtagnak számít! Úgy tűnik, a barátnőd nem valami állatbarát, a kutyusokért se lehet oda, DE ez szerintem nem mentség a viselkedésére, hiszen Téged elvileg szeret! Úgyhogy igazán megérthetné - vagy legalább megpróbálhatná megérteni - , hogy milyen rossz neked most! Csak ő meg se próbálja, empátia az nulla.

Ami pedig a sírást illeti, nekem személy szerint semmi bajom nincs azzal, ha egy férfi sír bizonyos helyzetekben. És például egy szeretett személy/állat elvesztése abszolút ilyen szitu.

Kérdező, sajnálom, hogy elpusztult szegény kutyusod, de ha már idős volt és végelgyengülésben halt meg, akkor hidd el, hogy így már legalább jobb Neki! Az nyugtasson, hogy nem kell szenvednie.

És azt is sajnálom, hogy a barátnőd ebben nem nyújt támaszt és csak megnehezíti a dolgod...

Párom ezeknél kevésbé tragikus (nem piszlicsáré, csak kevésbé tragikus) dolgokon is elsírja magát néha, és ezzel nekem semmi bajom nincs. Nem szeretnék egy érzéketlen tuskóval együtt lenni.

Max. az lenne a gáz, ha olyanokon sírna, hogy vesztett a Barca / Fradi / magyar fociválogatott / Alonso meg ilyesmi piti dolgokon (láttam ilyet személyesen).

ez a normális, én azt nem értem, amikor valaki érzelemmentesen tud erről beszélni.

Én nem tartom férfiatlannak a sírást, nem ettől lesz ffi vagy nem ffi vki.

A párom is szokott néha sírni, pont annyit, amennyi belefér :-)