Ti a párotokkal egy kasszán vagytok vagy külön külön?

Nálunk is-is.

A lényeg az, hogy minden közös költséget - albi, rezsi, kaja, háztartási dolgok, szórakozás - felesben fizetünk. Az egyéni szükségleteket meg mindenki intézi saját maga.

Mi úgy csináljuk, hogy gyűjtjük a blokkokat a közös vásárlásról, és hó végén leülünk, és kiszámoljuk, ki mennyit, mire fizetett.

Nekünk teljesen bevált. Máshogy nem is tudnám elképzelni.

Én sajnos már többször megtapasztaltam azt, hogy a közös kasszából rendszerint az lesz, hogy én keresem a pénzt, a nő meg költi, tehát férfiként, ha összeköltözősdire kerül sor a jövőben, már ragaszkodni fogok a külön kasszához.

Így legalább, ha valami olyanra kell neki pénz, amire neki egyedül nem lenne elég, akkor meg kell hogy beszélje velem, nem tudja a megkérdezésem nélkül elverni hülyeségekre, és utólag kész tények elé állítani, hogy megvette ezt meg azt(ami rendszerint tényleg szükségtelen ostobaság)

Nincs külön megbeszélve, kimondva, felezgetve.

Ő háromszor annyit keres mint én, szó nélkül vásárolok én is, de pl. a csekkeket mindig ő fizeti.

Van egy lányom, nem közös, de mindig gondol rá.

Most pl. ruhákat vettem a gyereknek, én fizettem, de ez elenyésző összeg ahhoz képest amit és amennyit ő költ egy hónapban.

Nincs olyan, hogy enyém-tiéd, semmiben nem szenved egyikőnk sem hiányt.

Nyáron a kerti tóba vettünk szökőkutat, annak ellenére hogy nem dolgoztam, ugye ő fizette, de megkérdezte mi a véleményem.

Az szörnyen rossz lehet, ha fillérre pontosan felezgettek.

Akinek épp eszébe jut valami.

Is-is.

A közös költségekre (rezsi, kaja, tisztálkodó- és tisztítószerek, megtakarítás, utazás, programok, esetleges berendezési tárgyak, írószerek, gyógyszerek, stb stb stb) felesben összedobunk. A maradék marad nálunk zsebpénznek, ebből megy a könyv, ruha, fodrász, autó költségei, meg az összes ilyen külön dolog.

Nálunk is a vegyes vált be. Van egy közös számlánk, meg külön mindenkinek a sajátja. Nem centire felesben megy a közös, hanem az aktuális fizuk és költségek alapján folyamatos a dolog, tehát csak kábé figyelünk arra, hogy meglegyenek a költségek. Mondok példát: ebben a hónapban én több fizut kaptam, párom kevesebbet, most csak 40-et dobott be a közösbe, hogy a saját kötelezőit kifizethesse és maradjon "zsebpénze". Múlt hónapban másképp kaptunk fizut, simán bedobta ennek a dupláját.

Szóval nálunk annyi a lényeg, hogy a közös dolgok ki legyenek fizetve, viszont jó dolog, hogy van maradék. Így én sem feszülök rá, hogy a haverokkal pizzázik ahelyett, hogy bevásárolna itthonra, és ő sem veri magát a földhöz, mert drágább táskát vettem, mint terveztem.

Mindenhol van pénzünk, egyik pénztárca, másik pénztárca, egyik számla, másik számla, doboz, persely...

De "gondolatban" egyben van minden. Egybe számolunk mindent.

De mi nem az összeköltözéstől számítva (igaz, nem volt keresetünk és lakótársakkal laktunk, mint a koliban) lettünk közös kasszán, hanem amikor tényleg élettársakká váltunk. Most szervezzük az esküvőt, itt már nagyon kényelmetlen lenne a különkasszás bohóckodás.

Én szeretem a párommal megbeszélni, hogy mire költünk. Ő elmondja, ha valami előfizetést szeretne én pedig ha új ruhát vagy bármit, és kikalkuláljuk együtt, hogy mi fér bele. Sose volt még ebből veszekedés vagy vita.

Nem mindegy, hogy mennyi ideje vagytok együtt, mert ha pár hónapja először még lehet jobb lenne nektek a különkassza. Úgyis érezni fogjátok, amikor már értelmetlenné vagy kényelmetlenné válik.