Lányok nektek miért könnyebb a pasit hibáztatni?

Érdekes nálunk is mindig az volt, hogyha vita volt és egyértelműen ő volt a hibás, amit tudott ő maga is, a világért nem ismerte volna be és nem kért bocsánatot. Sőt, még ő kérte ki magának.. Mondjuk vele hamar rövidre is zártam a kapcsolatot, de nem ő az egyetlen ilyen fiú a környezetemben, akik képtelen beismerni, ha hibáztak és inkább hárítanak. Szóval egyrészt nem kéne általánosítani, másrészt ezek a személyes tapasztalatok alapján mi is megkérdezhetnénk, hogy miért könnyebb a nőket hibáztatni. Nemtől független vannak ilyen emberek, akik mindig másra mutogatnak, nem kell ebből is nemek harcát csinálni.

Mellesleg tök igaza van itt az egyik hozzászólónak, hogy régen a nőkkel állatként bántak és sz*arba sem vették.. Most meg fordulni látszik a kocka és ez persze egyik nagy férfi számára sem kedvező, de ez van. Egyenlő felek vagyunk és akik képesek is arra, hogy a nőket valóban egyenlő félnek tartsák azok nem mondanak olyat, hogy jobb volt az, ami régen volt a megszokott, hogy a férfi az Isten, a nőnek meg kuss a neve, ez nyilván csak nehány hatalmaskodó pasinak felelne meg..

Amikor egy kapcsolatba megjelennek a különféle hatalmi harcok, az égvilágon semmi értelme sincs mert, csak kifárasztjátok egymást abban, hogy kinek van igaza.

Már rég nincs szó magáról a problémáról, az érintett is sokszor úgy reagálja le, hogy ellentámadásba lendül vagy előveszi az ő régi sérelmeit vagy duzzogva elvonul.

Egyik sem érett magatartásról tanúskodik.

Ezt hívják egymás mellett elbeszélésnek, vitának, de igazán eredményre nem fog vezetni.

A másik sajátosság:

A 10-es pontban megpróbáltam arra felhívni a figyelmed, hogy az sem mindegy, hogy HOGYAN fogalmazzuk meg a másik felé a kritikánkat.

A legtöbb ember nem tud asszertíven /erőszakmentesen kommunikálni, mert gyermekkorukban nem ezeket a mintákat látták a szüleiktől vagy később az iskolában. Pedig változtatni mindig lehetséges, csak hasznunkra válik, és nem szégyen megtanulni helyesen lekommunikálni az igényeinket.

Ajánlok egy remek kis könyvet a figyelmedbe ha még nem ismered:

Gill Hasson, Sue Hadfield: Asszertivitás - Hogyan érvényesítsük sikeresen az érdekeinket?