Más felnőttek hogy csinálják, nektek nap közben nem hiányzik a kedvesetek?

néha hiányzik, de általában elfoglalom magam és nem szoktam hiányolni...

reggel amikor felkelek, vagy este amikor lefekszek gyakran eszembe jut, ha nincs ott, de kibírom :)

én általában lefoglalom magam, szóval nem ezen jár az agyam...

23F

Nem hiànyzik.

Mert nekem nincs most màs, csak a kedvesem, az én kedvesem.

Ès ő bàrhol jàr, az ùgy jô nekem, az ùgy jô nekem.

"Ti hogy csináljátok, hogy felnőtt módjára nem nyafogtok"

Megválaszoltad: felnőttek vagyunk ... nem elkényeztet kisgyerekek :-P

Dehogynem hiányzik, olyankor kimegyek a budira és kiverem :-P

De, hiányzik. Többször előfordult már, hogy munka miatt heteket volt külföldön, akkor meg pláne hiányzik.

Egyszerűen elfogadom ezt az érzést, sőt, örülök neki. Ha már nem is hiányozna, az szerintem komoly gond lenne.

Persze, hogy hiányzik. Ráadásul olyan munkája van, ahol bármikor érheti baleset, így egész nap várom a késő délutánt, hogy végre életjelt adjon.

Nyilván van más elfoglaltságom, vannak hobbijaim, nyafogni nem szoktam, de a tudatom egy kis részében mindig ott van, egy picit mindig rá gondolok, hiányolom és aggódok érte.

Sajnos ez ilyen, otthagyhatom a sulit, ő meg a munkáját, aztán lehetünk együtt egész nap a híd alatt, de nem biztos, hogy akkor jobb életünk lenne.

Hiányzik, persze hisz jobb lenne vele lenni, de a kötelességek előrébb vannak hogy legyen hol és miből együtt lenni. 3x telefonálunk amíg melóban vagyunk, tudjuk hogy egymáshoz megyünk haza, együtt leszünk.

Viszont ha csak ez jár a fejedben akkor ott gond van! Ugyanis a párod teszi ki az életed, ami nem helyes és neki se jó, hogy rá támaszkodsz ebben. Kell egy kis saját tér, idő, amikor nem ő jár a fejedben és ki tudsz kapcsolni.

Hány éves vagy? Első kapcsolat?

Nem, mert nap közben el vagyok foglalva, és nincs időm a páromon agyalni. Gyönyörű munkát adnék ki a kezeim közül, ha tanulás meg akármicsoda helyett csak ábrándoznék.

Jó, én nem élek vele együtt, de pl egy sűrű vizsgaidőszakba van, hogy egy héten egyszer látom csak, mégis képes vagyok funkcionálni a mindennapi életben.

Nyilván van olyan, hogy látok/hallok valamit, és eszembe jut, hogy óó, a páromnak mennyire tetszene ez, vagy mit mondana rá, vagy ilyesmi, de nem kezdek el ott helyben vágyakozni utána.