Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mikor a párodhoz költöztél, hogyan ment az "elvárásaihoz" igazodás?
Mármint hogy mindenkinek megvan, hogy mit hogyan szeret/szokott csinálni. Ezek lehetnek olyan dolgok, amik a lakás adottságaiból adódnak pl (estére behúzzuk-e a függönyt? fő utca, és belátnak; vagy éppen tök mindegy, mert messze van a többi lakás)
Vagy a kisállatgondozás: állatka így szereti, csak így eszi meg, ezért ne úgy csináld.
Igazából millió kis hülyeség van, amivel igazodni kell a másikhoz.
Az elvárások jogosak, minden meg van indokolva, hogy miért csinálja úgy, miért praktikus úgy, de mivel nálunk máshogy működnek a dolgok, ezért kis "stresszt" okoz, hogy ezeket úgy csináljam, ahogy ő szereti.
Bennetek nincs ilyen???
Ezekbe belejönni és egy idő után fel sem tűnik, vagy pedig a későbbiekben még nagyon feszültséget kelt és "borul a bili"?
példákat is írjatok, légyszi
Mi közösen kerestünk megoldást. Bár mi harmadik helyre költöztünk.
Ő például sosem a mosogató tálcába tette az edényeket, hanem mellé, fogalmam sincs miért. Vettünk mosogatógépet, ehelyett abba bepakolja. Az elején idegesítő volt.
A tej, ha egy korty maradt benne akkor is vissza rakta a hűtőbe és újat bontott legközelebb... Én ittam meg általában az egy kortyot.
Zoknijait rendszeresen hülye helyekre tette a hálóban, és nem vitte el a fürdőbe. Beraktam a szennyes kosarat a hálóba, utána legalább bent oda tette.
Oda vissza voltak ilyen apróságok. Persze önmagában egyik se nagy dolog de azért beszéljétek át, keressetek közösen megoldást, ami nem megalkuvás. Így nem lesznek olyan idegesítőek, sőt. Mindenkinek vannak apró rigolyái.
Mikor az exem lakott nálam, és a szerintem egyszerű szabályaimhoz igazodott nehezen, akkor nem is értettem, hogy mi olyan nehéz ezen.
Viszont, hogy most én költöztem a jelenlegi páromhoz minden apróságban megfelelési kényszert érzek.
Bennetek nem volt ilyen érzés?
Egy harmadik helyen szerintem teljesen másabb. Igaz ott is össze kell csiszolódni a két félnek. De nálunk az van hogy a másik házában, a másik szokásai szerint kéne élni és annak megfelelni.
Köszi!
És akkor ez a megfelelési kényszer és stressz, hogy jól csináld, mert mit fog szólni, nincs másnál?
(nem mintha leszidna érte....csak szóvá teszi, én meg annyira magamra veszek dolgokat)
Nalunk nem igazan volt ilyen mert mind a kettem elegge kupisak (rendetlenek de nem koszosak) vagyunk igy csak azon kell erot venni hogy melyikunk van olyan fordulatszamon hogy takaritasra birja a masikat.
De igazabol szerintem nalunk az elni es elni hagyni elv ervenyesul. Nem csesztetjuk a masikat ha munkabol hazaerve nem volt ereje masra csak a foldre dobni a ruhait vagy ha nincs mindig fozott vacsora.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!