Mikor a párodhoz költöztél, hogyan ment az "elvárásaihoz" igazodás?

Nekem eléggé átalakult az életem, amikor a Kedves ideköltözött... dohányzás, függöny, a lefekvés időpontja.

De nem jár semmiféle feszültséggel, ő valahogy fontosabb, mint az én korábbi megszokásaim.

Nálunk a férjem költözött hozzám. Igazából semmi gondunk nem volt ilyen téren.

-A kutyákat mivel az enyémek én gondozom. Ő csak szeretgeti őket.. legalábbis a két nagyobbat. A közepest nem, mert ő fél a férjemtől, ezért inkább elkerülik egymást. Soha nem bántotta, csak egyszerűen a férfiaktól mindig félt.

Mikor idejött, már kb ismertük egymás dolgait, mert a járás időszaka alatt is nagyon sokat voltunk együtt.

-Én úgy nyomom a fogkrémet ahogy jön:)nem figyelek ilyesmire.

-Ő meg máshogy nyomja. Nem vesztünk össze rajta soha. -Nálam az a dili van például ami neki szokatlan volt, hogy én nem eszem a konyhában asztalnál soha, hanem a laptop előtt, és közben nézek valamit. (sorozatokat):) Ő ezt nagyon hamar eltanulta, és szerinte is kényelmes:) Ez sem okozott gondot.

-A szennyes ruhát a gépbe dobja, nem hagyja szanaszét, a szennyes edényt is kiviszi/elmossa. Felváltva mosogatunk. -A wct soha nem hagyja felhajtva. Ilyenkor előny, ha egy pasi nők között nő fel (anya, 2 lánytestvér).

-A szemetet elég sokszor elfelejti kivinni, de ebből nem csinálunk problémát. Kiviszem én... Hülyeség apróságok miatt összeveszni.

-A redőnyöket sötétedéskor leengedjük, ez neki is egyértelmű volt mindig.

- Amiért szólni szokott, és én felejtem el: ha valami kaját tányéron tartok a hűtőben, pl fasirtot, akkor az szokott lenni, hogy a fasirtot kiveszem, a tányér meg üresen marad a hűtőben:) De inkább csak poénból piszkál vele. Ilyenkor ő kiveszi a hűtőből.

Nagyjából ennyi.

Anno azt is mondtam neki, mikor jött, ha van valami amit szeretne máshogy csinálni, akkor csak mondja, és beszéljük meg. Nagyon hamar belejött a dologba. Ha pedig elfelejtünk valamit, akkor megcsinálja a másik. Természetesen ez kölcsönös.